Verseskötetek -

Az én vétkem

Szamáriai vagyok és már az is kétséges
meddig irgalmas
mert irgalmasságom is vétek lesz
azok szemében akik egyéb másságom
miatt is lenéztek sőt gyűlöltek eddig.

*

Ó törvényeket tanító és betartó
alig-mások vegyétek észbe s észre
konok szívetek falából nem a lélek
temploma épül nem is Istené
de gettó – gyűlöletből szeretetlenségből.

*

Vacogó fehér ragyogásban állok
most közületek egy mellett
akit éppen kifosztottak és csaknem
agyonvertek mindannyiunk felebarátai
– hát kerülgessétek csak finnyásan!

*

Én újból és törvénytelenül
magamhoz ölelem – mintha már előre
látnám a vakító gyolcsba bugyolált
élettelen testet – sebeit bekötöm
megitatom élettel szállásra viszem.

*

Lehetne egy utam Arimateába.



< vissza verseskötethez