Verseskötetek -

Soha semmi mást
nem, csak verset írt,
és dehogyis
a főuccán szavalt!,
csak elhagyott
ösvényeken járt,
szerette nagyon
a dallamot, a dalt
meg a csípős
kaukázusi kefirt…
bűne ennyi volt
vagy lehetett talán…
mikor ideje lejárt
 – bár nem volt még idős,
de nem volt fiatal –
többé nem dalolt…
és azon a hosszú,
irgalmas őszön
egy dércsípte
kóbor diólevélre
csak ennyit írt:
készülődöm.