felelőssége, csupán szabadsága...”
Belefogyunk az éjszakába
szétszéledünk külön-külön
a Szent-hegy szerpentinjein
mielőtt barbárul itt a hajnal
meg a brutális évek…
mikor az ének és a diáklét megszakadt
az óvatos síkságnak kihívás volt
ekkora szabadság…
mikor a monostor kivilágított
hajóablakai kényes ábrándozásra
csábítják a vállalkozókat
hát nekivágnak imával verssel
lélekerősítő lélekvesztőn az óceánnak
fülükben még gregorián-foszlányok
de a fölcsapódó sós vizet kiköpő szájak
már elkezdik melegíteni a turbinák szívét –
hatalmas szabad vagy szabadnak hitt
lélegzetvételek üteme mit üzenhet
a parányira zsugorított Szabadság-szobroknak?
– – – – – – – – – – – – – – – – –
most újra itt
a felelős “örökké éretlenek találkozóján”
a gyalulatlan ebédlői asztaloknál
szabadon csapongunk
és simogatjuk emlékeinket
ahol Te is megfordulsz
Mahopac magyar költője
felelőtlenül eltanácsolt öregdiák
< vissza verseskötethez