„Hangtalan őszi eső
a Mezőség törött homlokán”
sírok sírok
mégis András
halálod hallatán
könnyem patakzik
mint a forrás
lelkembe robajlik
téli omlás
szívemet szorítja
drága András
nem tudok szólni most már
bíztató hangod többé nem vár
földi vigasz helyett
megannyi égi membrán
fényeddel ránk süt a csillagoltár
(2006)