Verseskötetek -

Hogylétem felől

Egy év végi kérdezőnek

Mint prérifarkasokban
a felgyűlt szenvedély
mikor átcsap hirtelen
valami másba.

Könnyedén mondják
s szenvtelen: ne félj!
És add föl magadat
az elmúlásnak.

Így termi meg sorsod
csökött tarackját
a kor szennyel és vérrel
behintett televénye.

Jöhetnek már az ipsos-ok
s prímán harapják
torkodat a hamis válaszok
vérző feketére.

(1996)



< vissza verseskötethez