Éjjel ha keresnek
kóbor álmok
fölszedett sineid
megtalálod
eldugott vonatot
elővonszolsz
hűséges vagy Te a
vagonokhoz
leveles dohány az
amit szívnál
halálod: logika
életspirál
halálod nyomában
fájó pózok
életed spirálján
én rugózok
én függök e korban
szürke ólmon
idegek rácsain
ringatózom
(1970)
< vissza verseskötethez