Nemzedéktársamnak, Pintér Lajosnak az 50.-re
Pillanatra most persze megállunk,
Iszunk az egészségedre, barátom!
Nem többet, csak egy kupicányi
Tüzes csongrádi szilva-kisüstit…
Évádat meg illőn köszönti – virág:
Régtől hűséggel melletted áll.
Leskelj még sokáig kormos üvegen
Angyali Nap-szépét, édes öregem!
Józanodva és deresedve se mondd hát:
Oly vének lettünk, mint akiket már
Sűrűn szólongat valami égi titkár!
(2003)
< vissza verseskötethez