Mint a katonák
a frontról
félig a lövészárokból
félig a sírból
vagy fogságból szökve
most visszatérünk?
És hallgatunk
némán beszélünk.
Valahol hallgat
csonkolt ballábunk
és lenyírt jobbkezünk
de legbelül hallgat
csak igazán valaki
velünk.
< vissza verseskötethez