Múlik a Jövőnk
egy erdőből jövök
végig ösvények nyílnak
most már a hátam mögött
(ezeken menni
lett volna jó
vagy örökre eltévedni
mint egy kalózhajó)
már nyüszít az erdő
nézi az Egyutat
ezen s így vérzik el
aki fügét mutat
tankpezsgő művér
és persze "testvéri
tankok" is csorogtak –
ha J. A. ezt megéri
nincs nemzedéksiló
de jövőkonzervből élünk
homlokegyenest mások
homlokán zsibbad a bérünk
< vissza …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára) verseskötethez