A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj kuratóriuma úgy döntött, hogy a 2026. évi díjat kivételesen nem írónak, irodalomtörténésznek, alkotóművésznek, hanem egy kiváló könyvkiadó, a Nap Kiadó alapítójának és főszerkesztőjének, Sebestyén Ilonának ítéli.
Ritkán gondolunk arra, hogy a nemzet művészete, irodalma csak akkor juthat el az olvasókhoz, az iskolákhoz, a társadalamhoz, ha a követítő intézmények jól végzik a feladatukat. És hogy csak az a művekben megformálódó érték és szellemiség örökíthető át a jövő nemzedékeinek, amelyet a kultúraközvetítő intézmények és avatott munkásai felkarolnak. Elmondhatatlanul fontos, hogy legyenek jól működő kiállító- és koncerttermeink, színházaink, múzeumaink, irodalmi emlékházaink – mint a bérbaltavári Nagy Gáspár Emlékház is – és mindenekelőtt irodalmi, művészeti könyvkiadóink.
Magyarságunk elválaszthatatlan nyelvünktől. „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” – írta Kosztolányi Dezső, Tamási Áron pedig, hogy „A magyarságot … a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.”
A magyarság fennmaradásáért fogtak össze majd ötszáz éve nyomdászok, lelkészek, mecénások, hogy sokakhoz eljuttassák az anyanyelvi műveltséget és lelkiséget. Az első magyar nyelvű könyvet, a teljes Újszövetséget nem messze innen, Sárvár-Újsziget-i nyomdájában Sylvester János nyomtatta, majd Heltai Gáspártól Misztótfalusi Kis Miklóstól a Tevan, a Kner nyomdász kiadókon át számos kiválóság követte példáját – az ő útjukat folytatja a Nap Kiadó is.
1989 után a könyvkiadás összeomlott, újra kellett szerveződnie a könyvszakmának is. Hirtelen nagyon sok kiadó alakult és szűnt meg, s csak alig néhány tudott fennmaradni. Ezek egyike a Nap Kiadó, melyet 1993-ban alapított Sebestyén Ilona, mely mára szinte egyedül képviseli a minőségi könyvkiadás legnemesebb hagyományát. A kiadó kis műhelyként indult, gazdasági kisvállalkozásként. Voltak nehezebb és voltak szerencsésebb időszakai, de kedvezőbb időben sem akart „nagy” kiadóvá növekedni: mert soha nem tett engedményt a minőség rovására, és nem engedett a profit csábításának. Ismeri a mértéket, és van egy fontos ideája: a nemzeti irodalom és művelődés élő és néhai alkotóinak a teremtett értékeit gondozni, közkinccsé tenni, és a szellemi közösség kötelékeit megerősíteni.
A kiadó megjelentetett könyveinek számát csak becsülni tudom (800-1000 cím?), számuknál is fontosabb szellemi súlyuk és jelentőségük. Irodalmi, történelmi, nyelvtörténeti, néprajzi, közművelődési értékeket hordozó művek sorát gondozta, köztük olyan művelődéstörténeti jelentőségű reprinteket, mint a Mátyás király leveleit, Az Árpád-kori magyar történet külföldi elbeszélő forrásait, Szily Kálmán vagy Szinnyei József szótárait – a tudományos kutatás és az egyetemi oktatás fontos forrásait.
A kiadó legismertebb sorozata az In memoriam és az Emlékezet sorozat, melyet a kiadó egykori irodalmi vezetője, Domokos Mátyás álmodott meg. A sorozatnak 66 kötete a magyar irodalom egy-egy vitán felüli klasszikusának olvasmányos kismonográfiája – Ady Endrétől Csoóri Sándoron, Sütő Andráson át Wöres Sándorig – a sorozat kötetei irodalomtörtént-írásunk hiányait pótolják, együttesen pedig kitesznek egy sokszínű és teljes magyar irodalomtörténetet. Nemcsak a szélesebb közönség tájékozódását segítik a kötetek, oktatási segédkönyvként is előszeretettel használják tanárok, kutatók, hallgatók. Az egyes pályaképek esszék, kritikák, tanulmányok, dokumentumok, visszaemlékezések válogatásából épülnek, melyeket az életmű legjobb kutatói állítottak össze – s e sorozatok gondozása során is rekrutálódott egy nagyon karakteres, rokon értékrendű szellemi kör a kiadó köré: a nemzeti értékek iránt elköteleződött alkotóké.
Domokos Mátyás haláláig szerkesztette a sorozatokat, az ő műfaja az irodalomtörténeti esszé volt: szakmailag hitelesen, saját gondolatok megfogalmazásával, elkötelezett felelősséggel beszélni korról, eszmékről, magyarságról – és a művekben megjelenő szépről. Ezért is kiemelt műfaja a Nap Kiadónak az irodalomtörténeti esszé. A Magyar esszék sorozatában a legjelentősebb esszéíróink munkáit jelenteti meg, mint Németh László, Illyés Gyula, Páskándi Géza, Ágh István, Csoóri Sándor, Dávid Gyula, Görömbei András, Gróh Gáspár, Kiss Gy. Csaba, Kodolányi Gyula, Márkus Béla, Monostori Imre, Tellér Gyula, Vasy Géza munkáit, illetve az e említett esszéírók több, más műfajú könyvét is. Szintén a Nap Kiadó adja ki Ágh István és Szörényi László életműsorozatát, az Illyés Gyula-monográfiát, és rangos a kiadó költőinek a köre is: Buda Ferenc, Csokits János, Lukács Sándor, Szepes Attila, Tamás Menyhért, Tóth Erzsébet nevét említeném.
Nagy Gáspár életművének kivételes megbecsülését jelzi a költő Sárfelirat című posztumusz verseskötetének, Görömbei András Nagy Gáspárról írt monográfiájának, az Októberi stációk. Nagy Gáspár és 1956 című válogattt írásokat tartalmazó gyűjteménynek, legutóbb, 2024-ben pedig Petrik Béla Barátság és szövetség életre-halálra. Görömbei András és Nagy Gáspár levelezése, 1974-1992 összeállításának a kiadása. Ez utóbbit éppen két éve itt, Bérbaltaváron, a Nagy Gáspár-emléknapon mutattuk be.
Sebestyén Ilona nemcsak alapítója és ügyvezetője a Nap Kiadónak, de főszerkesztője, azaz szellemi vezetője, valamint több nagy sikerű könyvsorozat szerkesztője is, mint a 2008-ban indított Különleges könyvek, és a 2009-ben indult Költők a költőről sorozat. Az előbbi sorozatban Kafka Margit, Pilinszky János, Tatay Sándor, Vásáry Tamás munkáit adta közre, a Költők a költőről egy-egy nagy magyar költő verseiről vallanak a Nap Kiadó költő szerzői. S meg kell még említenem az Álarcot, a kortárs magyar színjátszás és komolyzene alkotóinak sorozatát is, Kocsis Zoltán beszélgetéseit, Sárosi Bálint önéletírását, összegyűjtött tanulmányait, Gazda Lászlónak a csángómagyarok, Dávid Gyulának az 1956 magyar forradalom erdélyi következményeiről írt munkáit.
E vázlatos áttekintésből is kitetszik, hogy a Nap Kiadó a szellemi élet és az általános értékválság közepette egyedülálló küldetést teljesít, eredményét nagy kiadók is elirigyelhetnék. Ennek a hatalmas teljesítménynek elképesztő munkabírású motorja, lelke, szíve: a kezdetektől Sebestyén Ilona. A könyvkiadás, a szerkesztés, a szövegekkel való matatás huszonnégy órás szolgálat. Sebestyén Ilona nemcsak szíve szerint vállalja a rengeteg munkát, kényszerűeségből is: egyre szerényebb támogatással, nem egyszer anyagi áldozatvállalással adhatók csak ki ezek a nagyszerű és gyönyörő könyvek. Mert a minőség igényéből nem enged: sem a tartaloméból, sem a könyvek külső formájának, technikai megvalósításának az igényéből. Mindegyik könyv cérnafűzött és keménytáblás, mert testet öltésükben is időt állóknak kell lenniük. Kivételes figyelemmel törődik a könyvek utóéletével: minden könyv bemutatását méltó módon megszervezi, nemcsak Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, de Kecskeméten, s ha úgy adódik, Kolozsváron is, figyelemmel kíséri fogadtatásukat. Nagyon sok könyvet adományoz könyvtáraknak, iskoláknak, versmondó versenyeknek, határon innen és túl, első szóra és szó nélkül, jószolgálatból.
A befektetett energia és munka alapján nem túlzás kijelenteni, hogy Sebestyén Ilona nem egyszerűen a Nap Kiadó alapító tulajdonosa és főszerkesztője, hanem a kortárs művészeti gondolkodás mecénása is. Könyvet kiadni, szerkeszteni, gondozni hálátlan feladat, a művek háttérbe szorítják közreadójukat – a 2026. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj Sebestyén Ilona háromévtizedes nívós munkásságának méltó elismerése.
Pécsi Györgyi