Hírek, rendezvények

Ars Sacra fesztivál Budakeszin

A XVIII. Ars Sacra Fesztivál keretében Budakeszin az Evangélikus Templomban 2024 szeptember 14-22 között meghirdetett programokkal Nagy Gáspár 75. születésnapjára emlékeznek.

A Hullámzó vizeken kereszt c. kiállítás Csíkszeredában

Újabb székelyföldi helyszínen jár a Hullámzó vizeken kereszt című kiállítás König Róbert grafikáival, Nagy Gáspár verseivel. A csíkszeredai rendezvényt a Kájoni János Megyei Könyvtárban Fábián Márton irodalomtörténész nyitotta meg.

Látóút program Bérbaltaváron, Nagytilajban

A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület által szervezett Közösségépítő Kultúránk kétnapos látóút programjának keretében 2024 augusztus 7-8-án Ják-Bérbaltavár közös partnerségben fogadta a Heves és Győr-Sopron vármegyéből érkezett közösségfejlesztőket, népművelőket  és polgármestereket. Bérbaltaváron a Nagy Gáspár Alapítvány volt a fogadófél  és immár jól bevált gyakorlatként a Vasvári Játékszínnel, a helyi és a Nagytilaji önkormányzattal, valamint önkéntesekkel együtt dolgoztak a rendezvényen. Az egész nap arról szólt, hogy a vers (Nagy Gáspár költészete, művei, kultusza) miként lehet a közösségfejlesztés része?  Milyen jó gyakorlatokat vihetnek magukkal a látogatók?  (Verskocka összerakás, közös verselés a Petőfi körtefánál, versfák és verspadok szerepe a verslevelekkel).
A Heves megyéből érkezett vendégek Kő Pál özvegyének, Halassy Csilla szobrászművésznek az ajándékát is magukkal hozták az Emlékházba; Kő Pál szobrászművész által 2008-ban készített Nagy Gáspár dombormű eredeti gipsz formáját.

Az alábbiakban Gergyéné Szakály Georgina – a baltavári szülőház ihlette – gondolatait közöljük:

Pókfonalaim

Egy régi ház régi konyhájába belépni, nekem mindig izgalmas utazás.
Az ajtót óvatosan hajtom be magam mögött, nehogy kiszökjenek az ősök bent rekedt sóhajai. Ablakot nyitok, s a vaskampóval beakasztom az itt-ott gittet engedett üvegtáblákat. Kint még perzsel az augusztus, az ablak alatt álló besztercei szilva hamvas kékjei már az őszt idézik. Ki tudja hány rétegben pattogzik a párkány olajfestése, furcsa – játékos foltokat karistolva a fába. Lehet, minden meszeléskor újra festette a ház gondos asszonya. A fehér festék itt-ott vaj színűre váltott már. Időrétegek vallanak a múltról. Mennydörgős, villámokat cikázó nyári viharban könyökölt-e ott valaki két kezét imára kulcsolva? Mormolta-e a haragos ég felé „csendes esőt adj uram… a gabna még lábon…, s az emberem is odakint a mezőben!”. A stokedlit odatolva, ügyeskedett e valaki a varrótűvel, hogy azt az égtelen nagyra rojtolódott szakadást befoltozza? Gyűszűs ujj koppantot-e ott, hogy elkergesse a lábas jószágot, akik szerették a házfalak tövét kapirgálni? Hányszor terítették ki ott a kalendárium lapjait, hogy a beszökő fényeknél valami fontosat, valami nagybecsű eseményt bejelöljenek? A jeles napokat kalendárium nélkül is jegyezték. A disznó malacozást, ellést, s esett-e, fújt-e, fagyott-e bizonyos napokon, no, azt biztosan fölirták, hogy legyen miből jósolni az elkövetkezendőkre. S azt is, hogy hány csirkével, tojással s más egyebekkel járultak hozzá az utcavégi lányka lakodalmához.

A párkány alatt árván maradt két kis sámliról egy gyerekember biztosan felérte az ablaküvegeket. Téli hajnalokon beköszöntek-e ott a jégvirágok, hogy aztán a sparhelt duruzsolása feloldja a csillogásukat? Az apró újjbegyek húztak-e pára rajzokat az üvegen? Az asztal köré tolt stokedliken az étkezéseknél milyen egyenes derékkal kellett ülni, s a legegyszerűbb ételért is hálát adni.

Aztán, 1956-ban, amikor messziről jött, idegen emberek igyekeztek a postaúton, s minden gyereket már jóval az esti Úr angyala harangszó előtt beparancsoltak a házba, akkor olyan reményteli titokzatos összehajlások voltak e fölött az asztal fölött. Szó nem hallatszott ki, csak a stokedli lábak keserű élességgel nyikorgó zenéje, ahogy mind közelebb húzták egymáshoz a suttogva beszélgető komák. A fehérnép talán a sparhelt mellett strázsálta a lángot, s féltőn kapott magához egy – egy hangosabb szót. Inkább hallgatná a vasárnapi mise utáni ultizás majdnem káromkodásba hajló kacifántjait, mint ezt a bizonytalan bizonyosságot amiről a férfiemberek ölükbe ejtett sapkájukat gyűrögetve disputálnak.

S mennyi ünnepi pillanatot is látott ez az asztallap! Porcelános ebédeket, amikor alig fértek köré egy-egy ünnepen. Aranykarikákat gőzölgő húslevesek illata kúszott be minden apró résébe. S a lap alatt megbúvó gyúrótábla is meséket rejt.

A sparhelt most egy varrottassal letakarva, régen sült a redlijében kőttes prósza. De az utolsó szidolozás illata még az orromba szökik, s magam előtt látom a kezet, ahogy a fekete porral a platnit tisztogatja a kiszökött mácsik víz, az oda csöppent rántás foltjaitól. A kredenc még eredeti színében uralja a csöppnyi helyiséget. Az íves üvegvitrin polcán a horgolt csík ma is hófehér virulásban dísze, éke a konyhának. Gondosan, rajzszöggel van oda rögzítve. A finom kézimunka, s a gyári fémszög találkozásánál halvány rozsda glória hirdeti az idő múlását. A csörgő vekker már nagy időket kiszolgált, mutatói pihennek. Volt idő, mikor megelőzték a déli harang szavát. Olyankor munkától meggémberedett ujjak próbálták tisztességes, pontos járásra beigazítani. Ilyenkor hangos szóval került emlegetésre az a ’mehánikus’, aki csak bolhányi tekerő gombot illesztett erre a szerkezetre. A porcelán kancsók belső mázában apró hullámokat töredezett az idő. Kisasszony napján a búcsúra haza sereglett rokonság apró népeinek talán ezekben keverték az illatos, zamatos, kert végiben termett málnaszörpöt. Csak úgy, buborék nélkül, édes kútvízzel.

A sarokban egy pók ereszkedik, hosszan, méltóságos nyugalommal. Nyugalommal, ahogy élnünk kellene, amíg elpereg az idő tárgyak, emberek, s mindenek fölött. Amíg a mindenség részei leszünk, földi jeleket hagyva magunk után.

Virágot hagyok magam után, csak egy szálat az asztalra állított üvegcsébe. Élénk sárgája mögé bújtatom az időt mérő vekkert. Mert mielőtt kilépek…csak egy pillanatra, álljon meg az idő, csak addig…

Meghívó Gyergyószentmiklósra

A Hullámzó vizeken kereszt c. kiállítás már a harmadik, határon túli településen kerül bemutatásra. Július 23-án Petrik Béla irodalomtörténész nyitja meg a kiállítást.

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban rendezett kiállításmegnyitón Pataki Anita készítette az alábbi képeket.

Görömbei András és Nagy Gáspár levelezése

A 2024. évi Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Nap Kiadó Görömbei András és Nagy Gáspár 1974 és 1992 közötti levelezésének kötetét. Az anyagot összeállította, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta Dr. Petrik Béla.

A Hullámzó vizeken kereszt c. kiállítás Sepsiszentgyörgyön

Balázs Árpád zeneszerző meglátogatta az Emlékházat

A Vasvári kórustalálkozó vendégeként a térségben járt Erkel díjas zeneszerző felkereste az Emlékházat, és Nagy Gáspár nagytilaji sírját.

Versmondók emlékezése

A Vasvári Játékszín szervezésében emlékező műsort tartanak a Nagy Gáspár Emlékházban

A rendezvényről készült képek a szülőház udvarán, a Bérbaltavár és Nagytilaj közötti “Versfáknál” és a nagytilaji temetőben, a költő sírjánál.

Meghívó Bérbaltavárra

A költő 75. születésnapjára emlékezve egész napos rendezvény várja a látogatókat Bérbaltaváron.

Fél 11 órakor Dr. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Apátság emeritus perjele mutat be szentmisét Nagy Gáspárért a bérbaltavári templomban.

Ezt követően, fél 12-től a Nagy Gáspár Emlékházban folytatódnak a programok:

– Irodalmi műsor a Hangraforgó Együttes (F. Sípos Bea és Faggyas László) és Szabó András irodalomtörténész, előadóművész közreműködésével,
– a 2024. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása,
– Nagy Gáspár szülőföldhöz kötődése és életművének összegzése,
– Könyvbemutató a Nap Kiadónál megjelent új kötet – Görömbei András és Nagy Gáspár levelezése,
– Filmvetítés – Pörös Géza: Félelmen túli tartomány – Nagy Gáspár naplója

A rendezvény támogatói:
Nemzeti Kulturális Alap, Budakeszi és Vasvár városok Önkormányzatai, a Tamási Áron Alapítvány, Csikszentmihályi Róbert szobrászművész, Vincze Papírmerítő Műhely Szentendre, Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány, Bérbaltavár és Nagytilaj községek Önkormányzatai, Dóczi Lajos Bérbaltavár

A rendezvény képei

A Hullámzó vizeken kereszt c. kiállítás Székelyudvarhelyen

A Székelyudvarhelyi Művelődési Házban kerültek kiállításra König Róbert grafikusművész linómetszetei, melyekhez Nagy Gáspár írt versciklust Hullámzó vizeken kereszt címmel. Simon Mária Tímea a Művelődési Ház igazgató asszonya nyitotta meg a tárlatot, melyet Petrik Béla, a Nagy Gáspár Alapítvány titkára mutatott be.

Meghívó Nagykanizsára

Nagy Gáspár születésnapjára az évekkel ezelőtt elindított hagyománynak megfelelően emlékeznek 2024-ben is Nagykanizsán. A Deák téri emléktábla megkoszorúzását követően Versmondó versenyt rendeznek a Kanizsai Kulturális Központban 10-18 éves diákok számára.

Meghívó

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör

minden kedves érdeklődőt és Széchenyi tisztelőt szeretettel vár

2024. január 10-én szerda
este 18 órai kezdettel

a  „Széchenyi esték” következő programjára
a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában
Budakeszi, Széchenyi u. 141.

 Hullámzó vizeken kereszt

Emlékezés a 75 éve született Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőre
Kiállítás König Róbert – a versciklus ihlette – linómetszeteiből

Vendégeink:

Lázár Csaba színművész, rendező
Szabó András irodalomtörténész
A Prohászka Gimnázium Gregorián férfikara Fodor András karnagy vezetésével
Pelyach István történész, a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumának elnöke

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án, szerdán este 6 órától az Egyetemi templomban (Bp. V. Papnövelde u. 5-7.)

Meghívó adventi délutánra

Az Alapítvány adventi délutánt tart az Emlékházban; irodalommal, zenével, forralt borral.

“Esküdt kötelesség”

“Esküdt kötelesség” címmel ismertető füzetet jelentetett meg az Alapítvány a tevékenységéről, az általa működtetett bérbaltavári Nagy Gáspár Irodalmi Emlékházról és a névadó költő munkásságáról. A képekkel gazdagon illusztrált anyagot Petrik Béla állította össze.

Meghívó Bérbaltavárra

A Zene és Irodalom címmel szervezett nyári programsorozat utolsó rendezvényeként a Harangláb Népzenei Együttes és Szabó András előadóművész lesz a Nagy Gáspár Emlékház Pajtájának vendége augusztus 26-án délután 3 órától.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat program keretében valósul meg.

A Nagy Gáspár Alapítvány 2023. évi működését a Magyar Művészeti Akadémia támogatja

A Muzsikás Együttes a Nagy Gáspár Emlékház pajtájában

A Zene és irodalom címmel szervezett programsorozat harmadik rendezvényeként az idén már 50 éves múltra visszatekintő Muzsikás Együttes lesz június 17-én az Irodalmi Emlékház vendége, Petrás Mária moldvai származású énekessel együtt. Kárpát-medencei és moldvai táncházi és lakodalmas muzsikát hallhatunk tőlük.
A belépés díjtalan.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat program keretében valósul meg.

Képek a rendezvényről

Kalandozások a mesék birodalmában

Az Alapítvány által szervezett Zene és irodalom című rendezvénysorozat második előadásaként Boka Gábor képmutogató vásári komédiás lesz az Emlékház pajtájának vendége. Festett táblaképekkel illusztrált előadásában Petőfi Sándor János vitéze és Arany János Toldija elevenedik meg a közönség aktív közreműködésével. A két produkció között nemezelés és társasjáték bemutató – Petőfi Pegazus – várja a nézőket.
Minden korosztályt szeretettel várunk, a belépés díjtalan.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat program keretében valósul meg.

Képek a rendezvényről:

Meghívó Bérbaltavárra

A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat 10. alkalommal adja át az Alapítvány a Nagy Gáspár Emlékházban. A díjátadót megelőzően a költő verseiből hallhatunk Lázár Csaba Kazinczy díjas színművész, rádióbemondó, -rendező előadásában “Töretlen gerincek kopogtatása” címmel. A műsorban közreműködik Négyessy Katalin csellóművész.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat program keretében jött létre.

Képek a rendezvényről:

Nyári rendezvények

A Nemzeti Kulturális Alaptól kapott pályázati támogatással 4 rendezvényt szervez az Alapítvány a bérbaltavári Emlékház udvarán lévő pajtában, a Kárpát-medencei Pajta és Tündérkert hálózat program keretében – Zene és irodalom – címmel.
A magyar irodalom és a népzene népszerűsítésével a szervezők részben elfeledett, részben a mai figyelem fősodrából kieső kultúra bemutatásával kívánnak értéket terjeszteni a térség kulturális életében. Az előadások elsősorban a helyi lakosokat és a környék településein élőket kívánják megszólítani, de nyári időszak lévén, a környező üdülőhelyeken pihenő turisták számára is tartalmas szórakozást nyújthatnak a szabadtéri események. Az előadások díjmentesen látogathatók.   

Meghívó Nagykanizsára a Nagy Gáspár versmondó versenyre

Látópont címet kapott az Alapítvány

A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesülete Látópont címet adományozott a Nagy Gáspár Alapítványnak. Az oklevelet és plakettet Gergye Rezső az Alapítvány kurátora vette át.

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án, kedden este 6 órakor az Egyetemi Templomban (Budapest, V. kerület Papnövelde u. 5-7.)

Meghívó az Emlékházba

Adventi délutánt rendezünk a Nagy Gáspár Emlékházban, ahová szeretettel várjuk!

Cseh Tamás – Csengey Dénes est Bérbaltaváron

Az Emlékház pajtájába meghirdetett előadást a rossz idő miatt a település kultúrházában tartották meg 2022. szeptember 16-án. Beck Zoli és Szűcs Krisztián előadásáról Gergye Rezső, a Vasvári Játékszín vezetője, egyben az est szervezője írt rövid összefoglalót, mely alább olvasható. Az előadás művészeti tanácsadója Bérczes László, a szerkesztő, dramaturg Csengey Balázs, a költő fia volt.

Baltavár Másnap

Szeptember végén „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldell a nyárfa az ablak előtt…” Bérbaltaváron is. Beck Zoli és Szűcs Krisztián misztikus jelenlétet zenéltek-mondtak 2022.09.16-án a kultúrház kávéházzá alakult közönségének Cseh Tamás és Csengey Dénes által írt, valamint Csengey Balázs által megtalált dalokkal.  Úgy érkezett meg a két „CS” a baltavári estébe, hogy beckzolisan és szűcskrisztánosan voltak jelen.
A Nagy Gáspár szülőház pajtájába álmodták a szervezők, – a Vasvári Játékszín és a helyi önkormányzat – az estét, de a hideg idő beterelte őket. Igy is rendben volt és igazi „Pajta” hangulat alakult az est végére.
Csengey Balázs több, mint két éve ismerőse a szervező Játékszínnek, ő adta át a Tejút lovasa c. darab kéziratát, hogy ősbemutatóként előadhassák 2021-ben, amit az említett pajtában is bemutattak, hisz Nagy Gáspár kortársa és jó ismerőse volt a mai est szerzőinek is. Felhangzik általuk a „Most lenne időben…”, miként a Játékszín előadásában is. Értékrendjük és kíméletlen szókimondásuk alapján is kapcsolódnak egymáshoz. Az 1986-ban írt egyik dalban „Ugye harminc éve a nagy vizsgán, mind megbuktunk…” írja Csengey és éneklik a Másnapban, ami már rólunk maiakról szól, a mai megbukottakról. Micsoda áthallások! Micsoda kényszer nélküli aktualitások ma is! Cseh Tamás és Csengey és Nagy Gáspár nagyon hiányoztok! A szembenézésetek a valósággal, ami másoknak is követendő példa lenne. Nagyon hiányzik.

A Másnap koncert több volt koncertnél. Két ember legbelsőbb kitárulkozásával, keserédes humorral, csaknem könnyeket csaló pillanatokkal és igazságokkal ajándékozta meg az érdeklődőket.
Megtelt a kis kultúrház a helyi, zalai, soproni, győri, szombathelyi, sárvári közönséggel. Eljöttek néhányan Nagy Gáspár – a hétvégén Vasváron tartózkodó – egykori panonnhalmi osztálytársai közül, és jó ismerősként ölelték a szervezőket. Hazajöttek. Itt voltak a költő lányai.  A pajta jó hívó szó. A közönség hosszan tartó értő tapssal köszönte meg az estet, amelyen közösségé tudott válni az előadókkal együtt a jelenlevők csapata.

A további hasonló rendezvények erősíteni tudják az itt született költő értékrendjére alapozva az identitást, a szülőföldhöz való ragaszkodást.
 A helyiekkel összefogva a Vasvári Játékszín és a Nagy Gáspár Alapítvány hívja a Hegyhát közönségét október elsején az Emlékház udvarába Petőfi körtefája elültetésére.

Meghívó Bérbaltavárra

A Nagy Gáspár Alapítvány tisztelettel meghívja

Bérbaltavárra a Nagy Gáspár Emlékházba
(Rákóczi Ferenc  u. 33.)
2022. május 7-én 11 órakor

a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj
átadó ünnepségére.

Köszöntőt mond:
Némethné Beczők Bernadett, Bérbaltavár polgármestere
Pelyach István, a Nagy Gáspár Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Versszínházi előadás; Öröknyár- In memoriam Nagy Gáspár
Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek

A Díjat átadja:
Pelyach István

Laudációt mond:
Papp Endre irodalomtörténész

A rendezvény támogatói:
Budakeszi, Vasvár Városok Önkormányzatai, és a Tamási Áron Közalapítvány,
†Csikszentmihályi Róbert szobrászművész,     Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre
Bérbaltavár és Nagytilaj Község Önkormányzatai
Dóczi Lajos

“A Költő hazatér”

Vasváron a Művelődési Házban ismét megtartották a Vers- és prózamondó találkozót Nagy Gáspár emlékére.

Meghívó Nagykanizsára

Meghívó a Hegyvidéki Kulturális Szalonba

Öröknyár – In memoriam Nagy Gáspár

2022. március 31-én 18 órakor Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek versszínházi előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalon Tamási Áron termében. (1124 Budapest, Törpe u. 2.)
Az előadást rendezte és összeállította Ekler Andrea irodalomtörténész, szerkesztő.

A részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a Szalon elérhetőségein lehet: info@kulturszalon.hu, vagy tel.: a 06 1 202 2509
Jegyár: 500 Ft – Hegyvidéki lakosoknak ingyenes

Meghívó a Nagy Gáspár Városi Könyvtárba Budakeszire

Nagy László és Nagy Gáspár írásaiból tart előadóestet Lázár Csaba színművész 2022. március 28-án 18.30-tól.

Meghívó a Polgárok Házába

Versszínházi előadás Nagy Gáspár írásaiból 2022. február 25-én 19 órakor.

A győri rendezvényről

Szavalóversennyel és képzőművészeti pályázattal tisztelgett a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Nagy Gáspár  halálának 15. évfordulójára emlékezve.  Délelőtt a Győri Egyházmegyei Könyvtár dísztermében a szavalók mérették meg magukat szakértő zsűri előtt. Délután a Triangulum Galériában a Győri Egyházmegye katolikus iskoláiban tanuló diákok részére meghirdetett képzőművészeti pályázat fővédnöke,  dr. Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg a pályaművekből válogatott  „Valaki kölcsönbe vette kezedet” című tárlatot és adta át a legkiválóbb pályázóknak a díjakat.  

A Prohászka Diákdal című iskolahimnuszt is jegyző Kossuth- és József Attila-díjas alkotó költeményeit életre keltő szavalóverseny és képzőművészeti pályázat egyaránt két korcsoportban, az 5-8. évfolyam és 9-12. évfolyam számára került meghirdetésre. 
A szavalóversenyre mindkét korcsoportban három Nagy Gáspár verssel nevezhettek: a Diákdal és egy szabadon választott mű mellett az első korcsoportban a Karácsonyéji ár(v)ulás, a második korcsoportban Valaki ír a kezeddel c. verssel.
A képzőművészeti pályázatra Nagy Gáspár egy verséhez készített illusztrációval lehetett nevezni. Az első korcsoportban a Háromkirályok vagy a Látok világomra című költemény, a másodikban pedig a Hótalan a hegyek inge című vers világát idézhették meg a kreatív tanulók.

A versmondóverseny háromtagú zsűrijét dr. Lukácsi Zoltán atya, a Győri Hittudományi Főiskola korábbi rektora, Perger Gyula, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár munkatársa, valamint dr. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke alkotta.
A képzőművészeti pályamunkákat Milu Milanovich Ildikó képzőművész, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium tanára és Pusztai Csaba festőművész, a Győri Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium művésztanára értékelte.

A délutáni ünnepi kiállítás megnyitója Thomas Morley Fantázia című fuvoladuójával vette kezdetét Kretzné Budaker Dóra tanárnő és Makó Boglárka a Prohászka-gimnázium végzős növendékének előadásában, majd a költő Karácsonyéji ár(v)ulás című megzenésített versének dallamai is felcsendültek a Prohászka-iskola felsős és gimnazista kórusának előadásában Kretzné Budaker Dóra vezetésével, gitáron közreműködött Braunsteiner Péterné és Móriné Kiss Ágota.
Nagy Csaba intézményvezető úr köszöntötte a jelenlevőket és örömét fejezte ki, hogy a vírushelyzet ellenére mindkét kategóriában rengeteg magas színvonalú és művészi pályázót értékelhettek a szakavatott zsűri tagjai. 
Dr. Veres András megyéspüspök atya saját gyermekkori élményeinek felidézésével rámutatott arra, hogy az iskolai szavalás a költészet világát nyithatja meg a fiatalság előtt, majd felidézte a nap folyamán megidézett költővel való első – akkor még csak egy vers általi- találkozását is. A főpásztor szeretettel emlékezett vissza az alkotóra, akivel a Katolikus Rádió alapítását követően munkatársi és baráti kapcsolatot is ápolt és Nagy Gáspárt költőként égbekiáltónak, emberi természetét illetően szerény, barátságos emberként jellemezte, majd átadta a legkiemelkedőbbnek választott szavalók és képzőművészeti pályázóknak a díjakat.

A szavalóverseny helyezettjei:

Általános iskola felső tagozat:
1. hely: Molnár Sára- Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Komárom
2. hely: Miklós Máté- Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
3. hely: Tóth-Prépost Petra- Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr

Középiskola:
1. hely: Fazekas Mihály Márton- Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Pannonhalma
2. hely: Somfai Borka- Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, Győr
3. hely: Frankó Gergő- Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr
    Jakab Dávid- Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr

A képzőművészeti pályázat helyezettjei:

Általános iskola felső tagozat:
1. hely: Szilvágyi Borbála – 8. osztály Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, Győr
1. hely: Pongrácz Júlia – 5. osztály Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
1 hely: Herédi Lili – 8. osztály Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győr
2. hely: Hardon István – 5. osztály II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola, Csorna
2 hely: Hateier Csepke Liza – 6. osztály Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Mosonmagyaróvár
2. hely: Lencsés Luca – 7. osztály Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Mosonmagyaróvár
3. hely: Németh Zsanna – 7. osztály Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győr
3. hely: Kántor Dóra Jázmin – 7. osztály Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győr

Középiskola:
1. hely: Sulyok Boglárka – 12. osztály Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
2. hely: Nagy Bogáta – 11. osztály Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
2. hely: Szabó Anna – 10. osztály Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
3. hely: Dávid Noémi – 12. osztály Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, Győr

Különdíj:
Ölbei Alexandra – 9. osztály Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, Győr
Völfinger Luca – 12. osztály Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
Horváth Liza – 10. osztály Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr

A tárlat 2022. február 13-ig, minden nap 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával, a Triangulum Galériában (Győr, Gutenberg tér 2.)

A beszámoló Nagy Mónika Rita tanárnő összefoglalója alapján készült, a fotókat Ács Tamás készítette.

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör meghívója

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör
minden kedves érdeklődőt és Széchenyi tisztelőt szeretettel vár

2022. január 18-án kedden este 18 órai kezdettel
a  „Széchenyi esték” következő programjára.
„Szavak a rengetegből”
Emlékezés Nagy Gáspárra, halálának 15. évfordulóján

Közreműködnek:

Jámbor Erzsébet tanár
Juhász Judit újságíró
Mohai Gábor rádió- televízió bemondó, előadóművész

A program helye:
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulája
Budakeszi, Széchenyi u. 141.

Meghívó Győrbe, a Triangulum Galériába

Nagy Gáspár halálának 15. évfordulójára emlékezve versmondó és képzőművészeti pályázatot hirdettek a Győri Egyházmegye katolikus iskolás diákjai számára, melynek eredményhirdetése és a pályaművekből rendezett kiállítás megnyitója január 14-én 15 órakor lesz.

Meghalt Ádám Éva, a Nagy Gáspár Díj kuratóriumának tagja

A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj megalapítása óta Ádám Éva, a Budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtár vezetője volt Budakeszi város delegáltja a Díj kuratóriumában. A legutóbbi díjátadásunk – 2021 júliusi – fotóit még Ő készítette.
2022. január 3-án súlyos betegség vitte el közülünk. 58 éves volt.
Isten nyugosztalja!

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának 15. évfordulóján Az Egyetemi Templomban (Bp. V. ker. Papnövelde u. 5-7.) január 3-án, hétfőn este 18 órakor.

Költők Költőről

A Nagy Gáspár Művelődési Központ költő-diák találkozót szervezett a Csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskolában Baka Györgyi, Büki Attila és Devecseri Zoltán költők részvételével. Mindhárman Nagy Gáspár kortársai és jó ismerősei voltak, akik a találkozón saját verseikből olvastak, és Nagy Gáspárról, a vele való kapcsolatukról beszélgettek a diákokkal. Az érdeklődő tizenévesek kérdéseire próbáltak válaszolni: „Miért írnak verset, és hogyan születik meg a vers?”

A rendezvényt követően a vendégek ellátogattak Csehimindszenten a Mindszenty Emlékházba, Bérbaltaváron a Nagy Gáspár Emlékházba, valamint Nagytilaj határába a Versfákhoz.

Meghalt Monostori Imre, alapítványunk kurátora, a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj kuratóriumának elnöke

2021. október 6-án, 76 éves korában elhunyt Monostori Imre, József Attila-díjas irodalomtörténész, az Új Forrás folyóirat egykori főszerkesztője.

Monostori Imre a Tolna megyei Tamásiban született 1945. június 1-jén pedagógus szülők gyermekeként, gyermekkorát egy víz és villany nélküli kistelepülésen, Szentgálpusztán töltötte. A szekszárdi Garay János Gimnázium elvégzés után Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos diplomát. Dolgozott a tatabányai szakmunkásképző intézetben tanárként, volt a József Attila Megyei Könyvtár irodalmi és művészeti szaktájékoztatója. Könyvtárosi diplomát szerzett az ELTE-n, majd 1989-ben az irodalomtudomány kandidátusa lett.  1979-től az Új Forrás szerkesztője, 1982-től főszerkesztő-helyettese, 1985-től főszerkesztője. 1990-től a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója.

1969-ben kötött házasságot Tóth Eszterrel, két gyermekük született: Imre (1969) (elhunyt) és Ágnes (1973).

Tudományos munkássága művelődésszociológiai kutatásokkal kezdődött a hetvenes évek végén, majd irodalomtörténettel és kritikaírással foglalkozott. Fő kutatási területe a 20. század magyarországi szellemi áramlatai, a népi mozgalom, a két világháború közötti magyar irodalom és történetírás volt, különös tekintettel Németh László és Szekfű Gyula munkásságára. Mintegy kétszáz tanulmánya, cikke, kritikája, könyvtári szakcikke és nyolc önálló tanulmánykötete jelent meg e témakörben. Munkái a történelem- és irodalomtudomány megkerülhetetlen alapművei. Számos könyvnek volt szerkesztője, sajtó alá rendezője, mások mellett az Új Forrás Könyvek sorozatot is szerkesztette.

A Németh László Társaság alapító tagja majd 1997-től elnöke volt, a Komárom–Esztergom megyei Kultsár István Alapítvány kuratóriumi tagja, a Magyar Írószövetség választmányi tagjaként dolgozott, a Nemzeti Kulturális Alap irodalmi és könyv szakkollégiumának tagjaként, később elnökeként, a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának tagjaként, a Nagy Gáspár Alapítvány kurátoraként, a Nagy Gáspár Díj-bizottság elnökeként.

A fontosabb kötetei a következők: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása (1989); Próbafúrások (1997); Az Új Forrás vonzásában (1999); Mesterek és kortársak (2000); Helykeresések (2004); Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei (2005); Az idők szellemei. Újabb tanulmányok és kritikák; Felsőmagyarország, Miskolc, (2007); Könyvtárosként és egyébként (2010); Közelítések (2015); Válogatott tanulmányok Németh Lászlóról (2016); Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű – fogadtatás – utókor. 1913–2016 (2017); Levélhozta és más történetek; Kortárs–Új Forrás, Bp.–Tata, (2019); Kéve és kereszt (2020); Németh László életművének fogadtatástörténete. 1925–2020.

Kitüntetései, díjai: Soros-ösztöndíj (1986), Eötvös József-ösztöndíj (1987), Németh László-emlékplakett (1996), Komárom-Esztergom Megyéért életműdíj (1996), Arany János-jutalom (1998), Bertha Bulcsu-díj (2000), József Attila-díj (2001), Kortárs-díj (2003), az Év Könyve-díj (2005), Toldy Ferenc-díj (2005), Szinnyei József-díj (2009), Füzéki István-emlékérem (2011), Tatabánya város Ezüst Turul Díja (2010), Komárom-Esztergom megyei Príma Díj (2019). A Digitális Irodalmi Akadémia Németh László-szakértője volt 1999-től haláláig.

Isten nyugosztalja!

Petrik Béla írása a Bethlen Gábor Alapítvány honlapján

Meghívó Bérbaltavárra

A Nagy Gáspár Alapítvány tisztelettel meghívja
Bérbaltavárra
a Nagy Gáspár Emlékházba
(Rákóczi utca 33.)
2021. július 24-én 15 órakor

a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj
átadó ünnepségére

Köszöntőt mond:
Némethné Beczők Bernadett, Bérbaltavár polgármestere
Pelyach István, a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumi elnöke
Közreműködik:
a Hangraforgó együttes (F. Sipos Bea, Faggyas László)
Szabó András előadóművész

A Díjat átadja:
Papp Endre, a Díj Kuratóriumának tagja
Laudációt mond:
Pécsi Györgyi irodalomtörténész

A rendezvény támogatói:
Budakeszi, Vasvár Városok Önkormányzatai és a Hitel folyóirat,
Csikszentmihályi Róbert szobrászművész, Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre,
Bérbaltavár és Nagytilaj Község Önkormányzatai, Nagy Gáspár Művelődési Központ, Vasvár

Vasvári vers- és prózamondó találkozó – a járványhelyzethez igazítva

A Nagy Gáspár Művelődési Központ az idén rendhagyó módon szervezi meg Vasváron A Költő hazatér – vers- és prózamondó találkozót. Gergye Rezső igazgató levélben kérte a Vas megyei intézményigazgatókat, a közösségi csoportok vezetőit, hogy népszerűsítsék a vers- és prózamondó programot.

Ezúttal az online térben várják a résztvevőket. Az elmondott műveket videofelvételen lehet beküldeni április 28-án délig.  Maximum 3 felvétel küldhető be, melyek időtartama nem haladhatja meg a 9 percet összesen.  Nagy Gáspár művet most nem kötelező bemutatni, de ajánlott. Ahogyan az eddigi találkozókon jellemző volt, most is ünnepi öltözetben kérik a szereplést.

A tervek szerint május 1-én 10 órakor személyes találkozásra is lehetőség lesz a Nagy Gáspár Művelődési Központban, vagy mellette. Akik el tudnak menni (függetlenül attól, hogy küldtek-e be felvételeket), hangerősítés mellett itt hallgathatják meg a produkciókat. A találkozó számára biztonságos és higiénikus körülményeket teremtenek, szabály a távolságtartás, kötelező a maszkhasználat, fertőtlenítési lehetőség lesz több helyen.  A találkozó résztvevői Nagytilajba a költő sírjához, és Bérbaltavárra az Emlékházba is ellátogatnak majd, s a két falu határában kialakított emlékhelyre, ahol fákat ültettek és faragott padokat helyeztek el. Április 29-ig várják azok jelentkezését, akik személyesen kívánnak részt venni a programon.

A 2020. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása

A budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtárban szeptember 19-én szűk körben került átadásra az idei Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj. A Budakeszi és Vasvár városok önkormányzata, valamint a Tamási Áron Alapítvány által támogatott díjat idén Léka Géza költő, író, szerkesztő vehette át Monostori Imrétől, a Díj kuratóriumának elnökétől. A díjazottat Nagy Gábor költő méltatta. A díjátadáson a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumának tagjai és Budakeszi város képviseletében Bakács Bernadett vett részt.
A fotókat Ádám Éva és dr. Petrik Béla készítette.

Kamarakiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

“Örökre hó alatt marad” címmel szeptember 15-én kamarakiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ars Sacra Fesztivál keretében. A kiállítás XX. századi és kortárs magyar költők – köztük Nagy Gáspár – Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat.
A kiállítás 2021. január 17-ig tart nyitva.

Bérbaltavár és Nagytilaj határán

A két családban (szüleinél és a nagynéniknél) nevelkedett Nagy Gáspárt a két falu határán álló jegenyefáig kísérte Nagytilajból az édesanyja, visszafelé Bérbaltavárról a keresztanyja. A jegenyefa jónéhány éve kiszáradt már, de a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ és annak vezetője, Gergye Rezső kezdeményezésére 2018-ban új facsemetéket ültettek ezen a helyen. Most padokat készíttetnek a fák mellé Farkas-Kovács László fafaragó mesterrel.

Felhívás a vasvári vers- és prózamondó találkozóra – ELMARAD

“A Költő hazatér“

XIII. Vers- és prózamondó találkozó
Nagy Gáspár tiszteletére

Meghirdető, a rendezvény szervezője:
Nagy Gáspár Művelődési Központ Vasvár
Társszervezők: dr. Bendefy László Városi Könyvtár Vasvár, Vasvári Játékszín Egyesület, Bérbaltavár, Nagytilaj Önkormányzatai, Nagy Gáspár Alapítvány

A találkozóra nem hivatásos előadók jelentkezését várjuk az alábbi korcsoportokban:

I. Korcsoport: Általános iskola alsó tagozatos diákjai
II. Korcsoport: Általános iskola felső tagozatos diákjai
III. Korcsoport: 15-18 évesek
IV. Korcsoport: 18-50 évesek
V. Korcsoport: 50 éven felüliek

A találkozóra két művel lehet nevezni:
Az I. korcsoportban a magyar irodalom köréből két szabadon választott mű.
A többi korcsoportban kötelező mű: Nagy Gáspár műveiből választott vers, próza, vagy prózai részlet, illetve a magyar irodalom köréből szabadon választott mű.
Az előadásra kerülő művek időtartama maximálisan 8 perc lehet.

A találkozó időpontja és helyszíne: 2020. május 2.
Vasvár, Nagy Gáspár Művelődési Központ

Jelentkezések beérkezési határideje: 2020. április 3. (péntek)

A jelentkezéseket elektronikus levélben: gergyeszakaly@ngkk.hu vagy postai levélben, a Nagy Gáspár Művelődési Központ, 9800 Vasvár Bartók B. u. 4. címen fogadjuk.
Kapcsolattartó: G. Szakály Georgina. Tel.: +36 30 7224 782, +36 30 8513 938
Tel. fax: 06 94 573 070

Kérjük a nevezésben írják meg a választott művek címét, szerzőjét, időtartamát, továbbá életkorukat, pontos lakcímüket, felkészítőjük nevét, elérhetőségeiket.
Külön nevezési lap nincs.
Az előadott műveket szakmai tanácsadók értékelik és díjazzák. A kísérő programok Bérbaltaváron és Nagytilajban zajlanak. A jelentkezések összesítését követően megküldjük a találkozó programjának részletes tájékoztatóját.

“Hullámzó vizeken kereszt” – kiállítás a Károli Gáspár Egyetem Gáspár Galériában

Képek a kiállításról

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör meghívója

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör
minden kedves érdeklődőt és Széchenyi tisztelőt szeretettel vár

2020. január 7-én kedden este 18 órai kezdettel
a  „Széchenyi esték” következő programjára. 

A program helye:
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulája (Budakeszi, Széchenyi u. 141.)

Hullámzó vizeken kereszt
címmel kiállítással egybekötött irodalmi esttel emlékezünk

Nagy Gáspár költőre és
König Róbert grafikusra.

Vendégünk:
Korzenszky Richárd OSB

Közreműködik:
Jámbor Erzsébet irodalom tanár
Ruszina Szabolcs színművész

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án este 6 órakor az Egyetemi Templom földszinti kápolnájában. Bejárat a Központi Papnevelő Intézet (Bp. V. ker. Papnövelde u.5-7.) bejárati portájánál.

Hullámzó vizeken kereszt c. kiállítás Kiskunlacházán

Meghívó Révkomáromba

Meghívó Budaörsre

A Magyar Történelmi Szalon rendezésében Budaörsön a Jókai Mór Művelődési Házban (Budaörs, Szabadság u. 26.) Nagy Gáspár estet tartanak.

Meghívó Nagy Gáspár estre a budakeszi könyvtárba

Emlékkiállítás Székesfehérváron

Meghívó Százhalombattára

Felhívás a 2019-es Nagy Gáspár Irodalmi Táborra

Nagy Gáspár Irodalmi Tábor, 2019

Helyszín: Bérbaltavár, Nagy Gáspár Emlékház
Szállás: Csehimindszent (a reggeli és esti utazást Csehimindszent és Bérbaltavár között biztosítjuk)
Időpont: július 1-5.
Érkezés: 2019. július 1. hétfő de. 11 óráig Bérbaltavárra
Hazautazás: július 5. péntek, 14 óra után

Július 1. hétfő

11.00 – 12.00 Bemutatkozás, játékos ismerkedés egymással és az Emlékházzal
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező
ebéd

14.00 – 15.30  1848/49 – csudáknak éve
Előadó: Pelyach István történész (Szegedi Tudományegyetem)

16.00 – 17.30  1848/49 a kortárs költészetben
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész
vacsora 

19.00 –  Csehimindszenten a szállás elfoglalása
19.30 –   Mindszenty József szülőházában a kiállítás megtekintése
Előadó és házigazda: Fukszberger Imre Csehimindszent polgármestere

Július 2. kedd

reggeli 

9.00 – 9.45 A megszólaló vers – drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező,

10.00 – 11.30 1848/49 a zenében
Előadó: az előadó egyeztetés alatt
ebéd

14.00 – 15.30 A 48-as ünnepségek dramaturgiája – avagy szó, kép és hang
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező 

17.00 –   Biciklitúra Nagytilajba Nagy Gáspár sírjához
Túravezetők: Leskó István és Szita László – SÁNC Kulturális és Turisztikai Egyesület
vacsora 

Július 3. szerda

reggeli 

9.00 – 9.45 Kortárs 48-as versek megszólaltatása I. – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező

10.00 – 11.30  1848/49 a festészetben 
Előadó: Földváry Piroska múzeumpedagógus (Magyar Nemzeti Galéria)
ebéd 

14.00 – 15.30 Nagy Gáspár költészete
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

16.00 – 17.30   Tánc és irodalom / vagy kirándulás és fürdés a Szajki-tavaknál

vacsora
Tábortűz, esti beszélgetés, éneklés

Július 4. csütörtök

reggeli 

9.00 – 9.45 Mozdulat és szó – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező

10.00 – 11.30   Görgei Artúr – áruló vagy áldozat
Előadó: Hermann Róbert történész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
ebéd

14.00 – 15.30 Nők, női szerepek 1848/49-ben
Előadó: Gulyás Adrienn (Károli Gáspár Református Egyetem)

16.00 –  17.30 Kortárs 48-as versek megszólaltatása II.
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota művelődésszervező és barátai

17.30 –  A Kossuth-kifli születése – közös sütés

vacsora 

Július 5. péntek

reggeli 

9.00 – 10.30 Tabló – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota művelődésszervező, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

11.00 – 12.30  A tábor értékelése – beszélgetés

ebéd

  hazautazás

A tábor az Alapítvány a Közjóért pályázati támogatásával valósul meg.

A táborban a részvétel térítésmentes, a jelentkezőknek az utazást a helyszínig és haza maguknak kell megoldani

Jelentkezni az alábbi e-mail-címeken lehet:
Szabó Márta – Nagy Gáspár Alapítvány – nagy.gaspar@t-online.hu
Pelyach István – pelyach.istvan@gmail.com

Meghívó az Írószövetségbe

Meghívó Székesfehérvárra

Meghívó Hitel-estre

Meghívó Szombathelyre

Nagy Gáspár Emlékkonferencia 2019

A 70 éve született Nagy Gáspárra emlékezve az Alapítvány Emlékkonferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával. A rendezvény fotóit a PIM munkatársa, Gál Csaba készítette.

A 2019. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Vasváron

A Költő születésnapján, május 4-én adták át a róla elnevezett Díjat a vasvári Nagy Gáspár Művelődési Központban. A rendezvényt Tóth Balázs, Vasvár város polgármestere, és Kovács Tilda a Nagy Gáspár Alapítvány Kuratóriumának tagja köszöntötte. Monostori Imre a Díj Kuratóriumának elnöke adta át a Díjat Ekler Andrea kritikusnak, szerkesztőnek. Jánosi Zoltán irodalomtörténész méltatta a díjazottat. A vasvári versmondó találkozókról ismert kitűnő versmondók szavalatai és a szombathelyi Szent Márton Kórus közreműködése gazdagította a programot. Az alább közölt fotókat Unger Tamás készítette.

Meghívó Vasvárra

Nagy Gáspár Emléktúra – 50 / 25

Kiss Gábor szervező

       vasvaritse@gmail.com

Meghívó Nagykanizsára

A Költészet Napja alkalmából Nagy Gáspár Városi Versmondó Versenyt rendeznek a Kanizsai Kulturális Központban.

Versünnep

Szentmise Nagy Gáspárért

Január 3-án, csütörtökön 18 órakor az Egyetemi templomban (Bp., Papnövelde u. 5-7.)

BDSZ naptár 2019

A Bencés Diákszövetség 2019-es asztali naptárát Nagy Gáspár idézetekkel állították össze.

Hullámzó vizeken kereszt – kiállításmegnyitó Pannonhalmán

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium Galériájában 2018. szeptember 14-én nyílt meg a kiállítás, melyen Nagy Gáspár versciklusa König Róbert grafikusművész linómetszeteivel és Kárpáti Pál német fordításával látható.

A kiállítást Borián Elréd atya szervezte, Gülch Csaba költő nyitotta meg. Jelenlegi pannonhalmi diákok, tanárok, s a költő volt osztálytársai vettek részt az eseményen. A műsor zenei betétszámait a diákok adták elő. Az 1967-ben érettségizett osztály nevében Lukács Ferenc emlékezett, egy unoka – Somogyi Gergely – Nagy Gáspár: Ha időjós leszek… c. versét szavalta el, s Horváth Zoltán és Füzy Sebestyén egy Szokolay dalt énekelt.

Gülch Csaba megnyitó szövege

Kedves Egybegyűltek, Emlékezők!

Megvérezte azt az éjszakát a hír: 2007. január 3-án, ötvenhét éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után Nagy Gáspár költő visszaadta lelkét Teremtőjének. Meghalt az a születésekor hűségbe öltöztetett Ember, aki „példamutató személyes bátorsággal akkor vállalta 1956 eszmei örökségét, amikor a bűnösök megnevezése tilalmas beszédnek minősült”. A költő látnok, állította hajdan egy bölcs. Szavait Nagy Gáspár, a „költők költője” egyik megrendítő versével igazolta: „Bár még öntudatlanul / de szegény anyámat / oly nagyon megkínozva / jöttem a világra / a jóslatok szerint is / nagy kínok között / szörnyű haláltusával / megyek majd utána / így lesz kiegyenlítve / rendben az a számla / amiért ez a halandó / sűrűn pislog hátra.”

S a múltat oly gyakran faggató Nagy Gáspárt, akivel a nehéz évtizedekben nem bírt a hatalom, az öntörvényű politika, nem tudták megfélemlíteni a hangjára, lépteire, leveleire állított pribékek, azt a Nagy Gáspárt a gyilkos kór két hosszú évszaknyi idő alatt halálra ölelte. Halálra ölelte azt az embert, aki legendás költő volt, aki olyan különös nemzedékbe született, amelyről a már évek óta az angyalokkal parolázó Csengey Dénes úgy nyilatkozott: „első és utolsó történelemélményünk ötvenhat volt, amikor mintegy álarcosbál végén egyszerre eltűntek az igazi arcvonásokat addig takaró maszkok, pillanatok alatt megváltozott az ismertnek vélt világ, a valóság átvérzett az ideológia szorítókötésén”. Ezzel a valósággal, a történelemmel jegyezte el magát később, 1968 augusztusában Nagy Gáspár is, amikor Szombathelyen látta a ködből előbújt, megállíthatatlanul Prága felé dübörgő szovjet harckocsi oszlopot. Soha nem feledte az áldott emlékű nagyszülei, szülei és – bencés diákként – a „szent hegyen”, Pannonhalmán lelkébe tarisznyált tiszta törvényeket, az igaz szó súlyát, a tekintetére terített, örökölt szemfedőket, a temetetlen holtak versekbe rejtett emlékét.

Nagy Gáspárt soha nem nyűgözte le a semmi hamisan tündöklő árnyéka, a teljesség tengelyén táncolva kortyolta rendületlenül „Európa zaccát”, a gyötrődéseket. Hiába jöttek a megrovások, majd a kétségbeesések, aztán a kétségbevonások, ő minden széllel szemben magyar és hűséges költő, hitben élő tiszta ember maradt. A tányérsapkás ősz nyomán soha nem született tollából janicsárnapló, soha nem tudták véresre vagdosni „a költészet mészárosai”, a cenzorok. Bírt, állt és ha kellett, hallgatott.

Tudta, hogy Isten a világ gyáváit úgy bünteti, hogy görnyedniük, hajlonganiuk kell az ítéletnapig, tudta, hogy a hajdan vállalt küldetés nem ér, nem érhet véget, mert hát „minden egérút viszonylagos, ha semmi hír a macskák végleges mennybemeneteléről”. Saját bőrén tapasztalta: amikor gyengül a hatalom, a hangja, az indulata megerősödik, bár ébersége jelképekkel mindig kijátszható. Bizonyítják ezt Nagy Gáspár sokaknak híres, másoknak hírhedt versei, így például az „Öröknyár: elmúltam 9 éves” és „A fiú naplójából”. Mindkettő idegre borzolta a korabeli politikai kedélyeket. Az irodalmi legendák szerint az utóbbi, a Tiszatájban megjelent költemény olvastán Kádár dührohamot kapott. Nem véletlen, hiszen leírva, lírai foglalatban először szembesült árulásával, először hallhatta maga is az akkor, 1986-ban harminc évgyűrűjével növekvő drága júdásfa susogását, és először fröccsent arcába az ígéretekkel megtelt szemek tócsafénye. Mert Nagy Gáspár kiírta magából a szégyent, a cinkos hallgatás szégyenét és a tanulságot: „míg a szem él, látni kell fele-Barátaim!…”

A költészet egyensúlyozás a fény felé, a Határ Győző által emlegetett hajszálhídon. Erről Nagy Gáspár a következőket mondta nekem: „A vers közlekedés a szakadék fölött. Mert mikor verset ír az ember, mondhatnám tovább József Attilával: mindig más volna jó, szárazföld helyett a tenger, kocsi helyett hajó. Amikor verset írt az ember nem írni volna jó, de mégis megírja, mert kényszer készteti, hogy azt a két partot össze kell kötni ezzel a fényes hajszállal. És ezen a hídon kell közlekedni annak a gondolatnak, amit a költő kitalál és közölni akar. Közeledni az emberek felé, akiknek gondolatait szánta, akikhez el akar jutni és akiknek el akarja mondani az örömhírt, amit ő kapott. Ezért minden vers születése hasonlatos a Betlehemben történtekhez.” Ehhez már én teszem hozzá, a vers születése valamiféle szakrális történés, miként a tihanyi csend ihlette Hullámzó vizeken kereszt című emelkedett versfüzéré is, amelynek üzenetét Kőnig Róbert grafikusművész tette láthatóvá.

Ebben a tizenkét versben benne foglaltatik a magyar történelem gyönyörűséges és fájdalmas keresztény vonulata, az Isten teremtette szépséges magyar táj, az imák fenséges és segítő ereje. Benne foglaltatik Pannónia szent hegye is, amely a kezdetektől a hit szentekből épített erős vára, a Mária oltalmába ajánlott karéjos ország és erős lelkű népe. Benne csobog a tiszta vizű Pándzsa patak és ott rejtezik a sorokban a bakonyi erdők sejtelmes susogása, az Isten jelenlétéről tanúskodó déli harangszó is. Az utolsó mondatban ott rejtezik, mégis világlik az egész kereszténység lényege: „kereszted béke-alkalom”. És emellett az emelkedett versfüzér mellett, a Nagy Gáspárról készült beszédes fotográfiák is simogatják a lelket. A tiszta arc mindegyiken arról az emberről mesél, az életéről, amelyben mögötte, ahogy két fotón a maga valóságában is látható, mögötte ott a felszabadító kereszt, a megváltást nekünk ajándékozó Krisztus. Megrendítő üzenet az a keretbe foglalt utolsó versmondat, amely egy élet összefoglalása: „Szerethetett engem az Isten, mert teremtményének engem is elfogadott, sárból-anyagból, apám s anyám álmaiból.”

Kedves Megjelentek! Fényesedni kezd a megvérzett éjszaka és egyre sötétebb lesz a hajnal. Az angyalok szárnyát dér bénította, lehulltak ajkukról a szavak… Meghalt Nagy Gáspár, a született költő, aki Ember volt, olyan ember, akiről holnap sem derül ki más, mint amit tegnap tudtunk és ma tudunk róla. Isten áldja meg az emlékét!

Lukács Ferenc emlékezése

Kedves Megjelentek Mélyen Tisztelt Főapát Úr, Tisztelt Tanár Atyák, Kedves Család, kedves diákok/diáktársak! Kedves Vendégek!

Az a megtiszteltetés ért a most megnyílt kiállítás kapcsán, hogy – mint volt osztálytárs – szólhatok Nagy Gáspárról.

1963-t írunk. Az ország különböző településein, a legkülönbözőbb körülmények között működő  általános iskolákban végzett diákok kapaszkodtak fel erre a hegyre, amelyet később magunk között csak „szent kupac”-nak neveztünk el, szívükben izgalommal, reményekkel, az otthon messzesége miatti honvággyal, hiszen itt egy teljesen új világ várta őket. Egy olyan gimnázium világa, amelyet az egész országban ismertek, hiszen az eredményei kiválóak voltak, viszont ennek érdekében nagyok voltak a követelmények is, és a szigor sem hiányzott. És az is tudott volt róla, hogy bár sokan kívánkoztak ide, mégis csak keveseknek sikerült a bejutás. És ami külön izgalmassá tette a dolgot, hogy itt papok/szerzetesek tanítottak.

Ennek a felfelé tartó diákseregnek egy részéből alakult ki a mi osztályunk is, az 1963-67-es A/osztály,  élén Forrai Botond osztályfőnök prefektussal (akit azóta, sajnos, elkísértünk földi utolsó útjára). Ennek az osztályközösségnek a tagja lett egy szemüveges, vékonydongájú srác is, akit Nagy Gáspárnak hívtak, és aki Bérbaltavárról került be az iskolába.

Ahogy telt az idő, egyre jobban belemelegedtünk a tanulásba,  az osztályon belül pedig alakultak kisebb-nagyobb közösségek, barátságok, különös tekintettel a kollégiumi együttlétre. Egyre jobban  kikristályosodtak a tanulók képességei, és egyre inkább nyilvánvalóvá vált Nagy Gáspárnak az irodalomban való jártassága, az ahhoz való affinitása. Sőt ez a hozzáállás az idő előre haladtával nem  csupán  abban mutatkozott meg, ahogy a már meglévő irodalmi ismeretanyagot kezelte, hanem  abban a törekvésben is, hogy mindezt az anyagot a jövőben maga is  gazdagítsa. Ehhez a törekvéshez társult egyfajta rendkívül kifinomult lényeglátás, és gazdag kifejezésmód is; mindennek előnyei hamarosan megmutatkoztak az irodalomdolgozatokban, a nyelvi fordítások cizellált finomságában. Így aztán senki nem csodálkozott azon, amikor Gáspár elkezdett írogatni. Igaz, hogy a kezdeti zsengék nem mindegyikét kísérte  hivatalos elismerés a műbírálók részéről, de Gáspár (Gazsi) nem adta fel azt a célkitűzését, hogy az irodalom alkotó közreműködője legyen.

Mi, közvetlen osztálytársak, az átlagostól eltérő kapcsolatban állunk/álltunk egymással. Nemcsak azért, mert a gimnáziumi négy év, meg az azóta eltelt több mint ötven, összekötött minket, hanem azért  is, mert az évenkénti találkozók, az azon kívüli találkozások, telefonok, levelezések a szokásosnál közelebb hoztak bennünket. De ugyanezt eredményezték a gyermekek születése, a munkahelyi sikerek, és – szomorú, de így igaz – az osztálytársak temetésén való imádságos részvétel is.  Ennek a közösségi kapcsolatnak köszönhetően viszonylag gyorsan értesültünk Nagy Gáspár verseinek, majd később versesköteteinek megjelenéséről, azok bemutatóiról.  Tudhattuk azt is, hogy  a költő verseit a hivatalos politika sokszor nem fogadta el. A közéletben való szerepvállalás  kapcsán  az érettségi találkozók sokszor éjszakába nyúló  vitákká alakultak, amelyben mi, osztálytársak, Nagy Gáspár véleményét mértékadónak  fogadtuk el, hiszen mégiscsak ő volt benne  a történések sűrűjében. Együtt örültünk vele az elismeréseknek, a kitüntetéseknek. Mi magunk is átéltük vele a szülői örömet, amelyet  a gyermekek születése és  felcseperedése jelentett. És együtt szomorkodtunk a szomorkodókkal, amikor hírül vettük, hogy Nagy Gáspárt az Úr 2007. január 3-án, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, magához szólította.

Önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy  vajon mit lehet, mit kell és mért kell elhunyt iskolatársunktól tanulni.  Lássunk néhány szempontot.

Tanulhatunk tőle  szülő- család– és szülőföld iránti szeretetet. A különböző versekben, filmriportokban és más összeállításokban igazi gyermeki ragaszkodással szól  az életét elindító közösségekről, az otthont adó, szívet-lelket megnyugtató vasi tájról. Ez utóbbiról mi magunk is meggyőződhettünk, sajnos a legszomorúbb alkalommal. Itt kísértük őt földi utolsó útjára.

Felfigyelhetünk Isten iránti szeretetére, amely párosult  benne a Teremtő szeretetét viszonzó teremtményi alázattal. Ezt nagyszerűen példázza az a négysoros, amely a gyászjelentésén is szerepelt: „  Szerethetett engem az Isten/mert teremtményének/engem is elfogadott;/ sárból-agyagból apám s anyám álmaiból”  Az Isten végtelen szeretetében való reménykedést tükrözi a Jegyezvén szalmaszállal c. verse is, amelynek utolsó sorai kerültek a síremlékére:”..de a remény sohasem meghaló,/ ha minden utolsó szalmaszál/ ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!”

Az ő példája erősít minket abban,  hogy  fontos a megismert igazi elvekhez (mint pl. a szabadság, egyenlőség, demokrácia)  való ragaszkodás, és hogy  ezek mellett  mindig ki kell tartani,  még akkor is, ha ez  nehézségekbe ütközik. (Öröknyár: elmúltam 9 éves)

Arra  tanít minket, hogy  becsüljük az igazi értékeket; munkánkat,  minden tevékenységünket  a tökéletességre való törekvés jellemezze. Ő maga is nagy gonddal csiszolta műveit, ennek során gazdagította  az irodalmi szókincset.  De ugyanígy  rádiós szerkesztőként is  nagy gondot fordított arra, hogy a szélesebb közönséggel, a rádióhallgatókkal is megismertesse az igazi értékes alkotásokat. Emlékszem, egy alkalommal, amikor  egyik osztálytársunk betegágyától jöttünk, a buszon milyen lelkesedéssel  mesélte mennyi színvonalas, értékes művel találkozik, és milyen öröme telik abban, hogy ezeket közkinccsé teheti.

Végül szeretném megemlíteni a közösségépítést, a közösség erősítését. Nagy Gáspár soha nem törekedett arra, hogy mindig minden  társaság középpontja legyen (vagy ahogy ma mondanánk: hogy mindig „szerepeljen”). Ettől ő sokkal  szerényebb, visszahúzódóbb volt. Azonban az egyéniségének a kisugárzása olyan volt, hogy ahol megjelent, ott akaratlanul is a középpontba került, mindenki szeretett volna vele szót váltani, a véleményét meghallgatni. Ennek folytán aztán a megnyilatkozásai, szavai, véleménye óhatatlanul mértékadó lett mások számára is.  És jó volt, hogy ez így volt.

Kedves  Megjelentek!

Itt van ez a kiállítás, amelynek megrendezéséért ezúton is köszönetet mondunk egykori Alma máter-ünknek, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak. Kívánom, hogy minél többen nézzék meg ezt a kiállítást, és általa gazdagodjanak irodalmi és emberi értékekkel egyaránt. A rendezvény látogatói  jussanak el arra a gondolatra: érdemes Nagy Gáspárról tanulni, érdemes Nagy Gáspártól tanulni, és ennek érdekében az ő életművét minél jobban és alaposabban megismerni. És  talán olyan  valaki is lesz majd (elsősorban a fiatalabb generációk tagjai közül) aki éppen a kiállítás nyomán jut arra a gondolatra, hogy érdemes Nagy Gáspár nyomdokaiba lépni.

Köszönöm a figyelmet.

Felhívás a 2018-as nyári irodalmi táborra

Idén június 25-29 között szervezünk a középiskolás korosztály (9-12. évfolyamos tanulók) számára irodalmi nyári tábort, melynek programját az alábbiakban közöljük. A foglalkozások kiemelt témája ebben az évben a dualizmus (az előadásokat e korszak köré építettük), a gyakorlati, drámapedagógiai foglalkozások témája a vers, főleg Nagy Gáspár és kortársai költészetének alapján.

 A táborban a diákok számára teljes ellátást biztosítunk (reggeli, ebéd, vacsora), szállásuk a csehimindszenti zarándokházban lesz. A Bérbaltavár-Csehimindszent közötti szállításukról mi gondoskodunk. Mindezek költségeit Alapítványunk fedezi. A táborba jelentkező diákoknak csak a Bérbaltavárra való megérkezésüket és onnan a hazaútjukat kell megszervezni.  

 A jelentkezéseket június 10-ig kérjük e-mailban a nagy.gaspar@t-online.hu, vagy a pelyach.istvan@gmail.com címekre elküldeni. A táborral kapcsolatban a 70 312 2677 vagy a 30 274 5249 telefonszámokon érdeklődhetnek. A nyári tábor optimális létszáma kb. 15 fő (ennyi diák számára tudunk szállást biztosítani), ezért a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni a jelentkezéseket. 

Nagy Gáspár Irodalmi Tábor, 2018

Helyszín: Bérbaltavár, Nagy Gáspár Emlékház
Szállás: Csehimindszent (a reggeli és esti utazást Csehimindszent és Bérbaltavár között biztosítjuk)
Időpont: június 25-29.
Érkezés: 2018. június 25. hétfő de. 11 óráig Bérbaltavárra
Hazautazás: június 29. péntek, 14 óra után

Június 25. hétfő

11.00 – 12.00 Bemutatkozás, játékos ismerkedés egymással és az Emlékházzal 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező
ebéd 

14.00 – 15.30  A dualizmus korának mindennapi élete
Előadó: Fónagy Zoltán történész

16.00 – 17.30  Nagy Gáspár költészete
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész
vacsora 

19.00 –  Csehimindszenten a szállás elfoglalása
19.30 –   Mindszenty József szülőházában a kiállítás megtekintése
Előadó és házigazda: Fukszberger Imre Csehimindszent polgármestere

Június 26. kedd

reggeli 

9.00 – 9.45 A hang birodalma – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező,

10.00 – 11.30 A dualizmus korának ünnepei és nagy temetései
Előadó és foglalkozásvezető: Pelyach István történész
ebéd

14.00 – 15.30 A megszólaló vers – gyakorlatok
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező 

17.00 –   Biciklitúra Nagytilajba Nagy Gáspár sírjához
Túravezetők: Leskó István és Szita László – SÁNC Kulturális és Turisztikai Egyesület
vacsora 

Június 27. szerda

reggeli 

9.00 – 9.45 A közösen kimondott szó – drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező

10.00 – 11.30  A magyar opera születése a dualizmus korában
Előadó: Harazdy Miklós zongoraművész, a Zeneakadémia tanára
ebéd 

14.00 – 15.30 Nagy Gáspár kortársai, tanárai
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

16.00 – 17.30   Tánc és irodalom / vagy kirándulás és fürdés a Szajki-tavaknál

vacsora
Tábortűz, esti beszélgetés, éneklés

Június 28. csütörtök

reggeli 

9.00 – 9.45 Mozdulat és szó – drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező

10.00 – 11.30  Mozaikok a dualizmus korának magyar irodalmából – ami a tankönyvekből kimarad(t) 
Előadó: Fábián Márton középiskolai tanár 
ebéd

14.00 – 15.30 A magyar sport születése a dualizmus korában
Előadó: N. Pál József irodalomtörténész

16.00 –  18.00 Vers és zene
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota művelődésszervező és barátai

vacsora 

Június 29. péntek

reggeli 

9.00 – 10.30 Tabló – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota művelődésszervező, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

11.00 – 12.30  A tábor értékelése – beszélgetés

ebéd

hazautazás

Meghívó Bérbaltavárra

Nagy Gáspár Alapítvány

Képek a XI. Vasvári Vers- és Prózamondó Találkozóról

Felhívás a vasvári Vers-és prózamondó találkozóra

A 2018. évi nagykanizsai versmondó verseny

Képek a rendezvényről:

Tudományos ülésszak az MMA-ban

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án 18 órakor az Egyetemi templomban (Bp., Papnövelde u. 5-7.)
A szentmisét bemutatta: Korzenszy Richárd atya a Tihanyi apátság perjele.
Közreműködött: az Imperatrix Énekegyüttes Srajber Zsolt vezetésével
és az Albinoni kamarazenekar, melynek vezetője Zsigmond Balassa 

Richárd atya homiliája:
Nagy Gáspár egész létezése, egész élete nagyon-nagyon magyar történet. 

..„Egész éjjel temetőket jártam
egész éjjel csak temettem
szívem a fájdalomtól már vacogott
csaknem belegebedtem 

de hajnalig mindenkit eltemettem
aki még kedves volt szívemnek
…
lenne még egy „könnyű” megoldás:
ha én megyek előre

talán maradtak néhányan
akiket én is érdemesnek tartok
hogy a szívük kicsit is fájjon értem”

Vajon Gáspár érdemesnek tart-e bennünket arra, hogy a szívünk fájjon érte? Biztos vagyok benne, hogy igen – különben most mi nem lennénk itt. Érdemesnek tart minket, őrá emlékezőket, de nem szabad, hogy fájjon a szívünk.  

Sok minden fájhat. Lehet fájdalmas az élet, de a fájdalmas élet is lehet élhető. Emberi módon, emberi tartással, egyenes gerinccel kell leélni az életet. Azt az életet, amelyre – az övére – elmondhatta Nagy Gáspár, hogy: „Szerethetett engem az Isten / mert teremtményének engem is elfogadott / sárból-agyagból apám s anyám álmaiból.” (Sírfelirat) 

11 évvel ezelőtt búcsúzott Nagy Gáspártól a bencés öregdiákok nevében Fáber Miklós barátunk, aki a mai napot már nem érhette meg: az ő búcsúztatása is hamarosan bekövetkezik. Néhány mondatát idézem: 

„Valamit tudunk. Azt, hogy Te már elértél Betlehembe, és megbizonyosodtál arról, hogy az utolsó szalmaszál valóban abból a jászolból való. (…) Hálát adunk Érted. Köszönjük, hogy ismerhettünk. Köszönjük, hogy szerethettünk és szerethetünk. Köszönjük a kisebb családodat, köszönjük a jóval nagyobbat, a miénket, Szent Benedek atyánk háza népét, és annak nevében azt, hogy közénk vezetett, és közöttünk megtartott. Köszönjük bencés szívedet! Hálát adunk életművedért. Köszönjük a bibliában gyökerező világnézetedet, bibliás stílusodat. Köszönjük keresztény szívedet! És hálát adunk annak a közösségnek a nevében is, amit hazának, nemzetnek mondunk. Ahová az Úr kegyelméből beleszülettél. Amelyet minden szavaddal, rímeddel, sőt ragjaiddal is szolgáltál. Köszönjük magyar szívedet!”

Eddig az idézet a búcsúztatóból.

Nagy Gáspár sorai:
Kőből a súly
vízből a kék
hegyből a csúcs
Napból a fény
nádból a zöld
Égből a Hölgy

Mária ő kire bíztál
fiad után minket István
égi anyát választottál
amikor ott sírva sírtál
minden fiadnak szülője
nemzetednek megőrzője
végül hozzá fohászkodtál
oltalmába ajánlottál
minden élőt s követ rögöt
azt is aki elköltözött.
(Hullámzó vizeken kereszt – 6.)

Ebben a szélfútta világban – „Szélfútta levél a világ. De hol az ág? De ki az ág?” – Mensáros László XX. század című estjének hangsúlyos kijelentése volt ez a Zelk Zoltán vers – szükség van tanúságtevőkre, szükség van prófétákra, akik tudják és merik kimondani az igazságot, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Ebben a túlpolitizált és érdek-elvű világban szükség van szó-szólókra, akik rá tudnak mutatni a Teljességre, és ki tudják mondani töredezett világunkban, szétesni készülő családjainkban, közösségeinkben, országunkban – ki tudják mondani a vágyat a teljesség után. 

Olyan emberekre, akiknek gyökerei vannak, s akik számára élet-megtartó erő a kereszténység és a magyarság. 

Most, amikor minden mintha politikai érdekeknek volna alárendelve, szükség van annak az örökségnek ébren tartására, amelyben nem a napi politika mondja meg, hogy mi az igazság, hanem fordítva: az igazság, a valóság felismeréséből kell hogy származzon minden cselekvés, amely a köz, a társadalom, a haza javát szolgálja. 

Szükség van, égetően nagy szükség van arra, hogy ne relativizáljuk azt, ami abszolút, és ne abszolutizáljuk azt, ami relatív. Hogy közérthetőbben fogalmazzak: ne húzzuk le a sárba azt, ami szent, és ne legyünk aránytévesztők: ne tekintsük végtelen értékűnek az ideig-óráig tartót. 

És ne felejtsük: csak az tud megállni egyenes gerinccel az emberek előtt, akinek volt bátorsága, hite, hogy leboruljon a végtelen Isten előtt. Nagy Gáspár egyenes gerincű ember volt.

Szükség van keresztény szívű emberekre. Szükség van magyar szívű emberekre. 

Ezt nem szabad elfelejteni. 
Nem szabad relativizálni. 
Nem szabad a pillanatnak élni. 
Felelősséget kell vállalni. 
Igaz szót kell mondani. 
Hittel, alázattal az Isten előtt leborulni. 
Az emberek előtt egyenes gerinccel megállani. 

“Kőtengeren kővitorla
úszik bibliai tájban
mintha árnyéka ki volna
tűzve a bazalthegy oldalában
így haladnak fény és árnyék
ezer éve furcsa tárlat
fölöttük repülőn szállnék
vagy mint búcsúzó madárraj
sötét felleget borítva
fehér templomrom egére
de a zúgást a harangét
visszahoznám mindig délre
mert ameddig egy harang szól
és a tájban áll kőkereszt
Isten addig ott araszol
ladikodban s veled evez.”
(Hullámzó vizeken kereszt – 8)

Kiállítás Gyömrőn

Felhívás a 2017-es nyári irodalmi táborra

Idén július 10-14 között szervezünk a középiskolás korosztály (9-12. évfolyamos tanulók) számára irodalmi nyári tábort, melynek programját az alábbiakban közöljük. A foglalkozások kiemelt témája ebben az évben a reformkor (az előadásokat e korszak köré építettük), a gyakorlati, drámapedagógiai foglalkozások témája a vers, főleg Nagy Gáspár és kortársai költészetének alapján.

 A táborban a diákok számára teljes ellátást biztosítunk (reggeli, ebéd, vacsora), szállásuk a csehimindszenti zarándokházban lesz. A Bérbaltavár-Csehimindszent közötti szállításukról mi gondoskodunk. Mindezek költségeit Alapítványunk fedezi. A táborba jelentkező diákoknak csak a Bérbaltavárra való megérkezésüket és onnan a hazaútjukat kell megszervezni.  

 A jelentkezéseket június 30-ig kérjük e-mailban a nagy.gaspar@t-online.hu , vagy a pelyach.istvan@gmail.com címekre elküldeni. A táborral kapcsolatban a 70 312 2677 vagy a 30 274 5249 telefonszámokon érdeklődhetnek. A nyári tábor optimális létszáma kb. 15 fő (ennyi diák számára tudunk szállást biztosítani), ezért a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni a jelentkezéseket. 

Nagy Gáspár Irodalmi Tábor, 2017

Helyszín: Bérbaltavár, Nagy Gáspár Emlékház
Szállás: Csehimindszent (a reggeli és esti utazást Csehimindszent és Bérbaltavár között biztosítjuk)
Időpont: július 10-14.
Érkezés: 2017. július 10. hétfő de. 11 óráig Bérbaltavárra
Hazautazás: július 14. péntek 16 óra után

Július 10. hétfő

11.00 – 12.00  Bemutatkozás, játékos ismerkedés egymással és az Emlékházzal 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező
ebéd  

14.00 – 15.30  A reformkor zenéje
Előadó: Németh G. István zenetörténész

16.00 – 17.30  Nagy Gáspár költészete
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész
vacsora 

19.00 –  Csehimindszenten a szállás elfoglalása 
19.30 –  Mindszenty József szülőházában a kiállítás megtekintése
Előadó és házigazda: Fukszberger Imre Csehimindszent polgármestere

Július 11. kedd

reggeli 

9.00 – 9.45 A hang birodalma – drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező,

10.00 – 11.30 A reformkor története, kiemelkedő alakjai, politikai programjai
Előadó és foglalkozásvezető: Pelyach István történész
ebéd

14.00 – 15.30 A megszólaló vers – gyakorlatok
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező,

17.00 –   Biciklitúra Nagytilajba Nagy Gáspár sírjához
Túravezetők: Leskó István és Szita László – SÁNC Kulturális és Turisztikai Egyesület

vacsora 

Július 12. szerda

reggeli 

9.00 – 9.45 A közösen kimondott szó – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező

 10.00 – 11.30  A reformkor színházi világa 
Előadó: Kovács Gábor Dénes színháztörténész, színészpedagógus
ebéd 

14.00 – 15.30 Nagy Gáspár kortársai
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

16.00 – 17.30   Tánc és irodalom

vacsora
Tábortűz, esti beszélgetés, éneklés

Július 13. csütörtök

reggeli 

9.00 – 9.45 Mozdulat és szó – drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező

10.00 – 11.30  A reformkor építészete 
Előadó: Déry Attila építész
ebéd

14.00 – 15.30 A reformkor irodalma
Előadó: N.Pál József irodalomtörténész

16.00 –  18.00 Vers és zene
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota és barátai

vacsora 

Július 14. péntek

reggeli 

9.00 – 10.30 Tabló – drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota művelődésszervező, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

11.00 – 12.30  A tábor értékelése – beszélgetés

ebéd

  hazautazás

A táborban a részvétel térítésmentes, a jelentkezőknek az utazást a helyszínig és haza maguknak kell megoldani
Jelentkezni az alábbi e-mail-címeken lehet:
Szabó Márta – Nagy Gáspár Alapítvány – nagy.gaspar@t-online.hu
Pelyach István – pelyach.istvan@gmail.com

Új CD jelent meg a költő verseiből

Meghívó a Költő szülőföldjére május 6-án

MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk
Bérbaltavárra a Nagy Gáspár Emlékházba
(Rákóczi Ferenc  u. 33.)
2017. május 6-án 14.30 órakor

a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj
átadó ünnepségére.

Közreműködnek:
Harangláb Népzenei Együttes Schreiner Jenő vezetésével
Lekics Evelin versmondó, Nagytilaj
Micsinai Dominik versmondó, Nagykanizsa
Tóth Zsanett a Vasvári Játékszín tagja

A Díjat átadja:
Monostori Imre irodalomtörténész, a Díj Kuratóriumának elnöke

Laudációt mond:
Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus

Nagy Gáspár: Örökölt kert – versek a költő hangján
az új CD-t bemutatja: Nagy Gábor

2017. május 6-án a nap korábbi programjai:

10 órától – a 10. Nagy Gáspár Kispályás Labdarúgó Torna
a nagytilaji sportpályán

· Áron és barátai
· Budakeszi
· Gazsifalva (Bérbaltavár és Nagytilaj)
· Magyar Katolikus Rádió
· Pannonhalma
· Vasvár
· Vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ
csapatainak részvételével

13 órától – Ebéd
Bérbaltaváron a Nagy Gáspár Emlékház udvarán

Szeretettel várjuk!

Az egész napos rendezvény támogatói:

Budakeszi, Pannonhalma és Vasvár Városok Önkormányzata, és a Hitel folyóirat,
Csikszentmihályi Róbert szobrászművész
Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre
Bérbaltavár és Nagytilaj Község Önkormányzatai,
Nagy Gáspár Kulturális Központ, Vasvár,
Bérbaltavár-Nagytilaj Községi Vadásztársaság,
Dóczi Lajos Bérbaltavár

X.Vasvári Vers- és Prózamondó Találkozó

Meghívó:

Képek a rendezvényről:

Október végi tiszta lángok megzenésített előadása a MOM-ban

Petrik Béla bevezetője

Az Énekmondó Együttes – Október végi tiszta lángok – előadása elé

Nagy Gáspár sokszorosan is a kiválasztottak közé tartozott. Költészete, közéleti szerepvállalása a Kádár-rendszerben és azt követően is példává emelkedett, jellel bírt. Ha innen néztük, akkor is, ha onnan, akkor is: a diktatúra oldaláról nézve emblematikus ellenség, a másik oldalról a szabadság és igazmondás példaadója, aki 1988. június 16-án a feltáratlan 301-es parcellában verseivel jelképül állt az ’56-os forradalomra emlékezők elé, s aki az Írószövetség nevében egy évvel később az ’56-os mártírok valóságos újratemetésekor Cseres Tibor elnökkel együtt koszorúzott. S bár az erővonalak az elmúlt bő két évtizedben igencsak összekuszálódtak, az ma is nehezen vitatható sarokkő, hogy Nagy Gáspár a nemzeti függetlenségi mozgalmak egyik legjelentősebb alakja és eltökélt szabadságharcosa.

Költészete a hetvenes évek elején indult, melynek legfontosabb forrásai a szülőföld, a tágan értelmezett Magyarország, a haza szeretete, az otthonról hozott és Pannonhalmán tovább mélyített keresztény hite, és a szabad gondolkodás és az igazság keresésének mindent – ha szabad így fogalmaznunk, józan megfontolást is – elsöprő igénye. Ezek az értékek főiskolás korától haláláig meghatározták költészetét és emberi tartását, tudása és elkötelezettsége e jegyekben épült.

Költészete tiszta, világos, szókimondó és egyértelmű. Mindez a kádári rendszerben botrányos. Hiszen versei világosan és egyszerűen vetik fel a magyarság, a nemzet történelmének sorsfordító kérdéseit, akár az évszázados múltból, akár a jelenből, tehát sorra verseli a szocialista közélet tiltott témáit. Bartók-i, Kodály-i egyszerűséggel nyúl a néphagyományokhoz, hiszen vele az évezredes paraszti múlt is szól, tehát ellentmond a szocializmus néhány évtizedre visszatekintő világfordító új világképének. Költészetében természetes egyszerűséggel – nem bántóan és kirekesztően – jelen van a kereszténység teljes szimbólumrendszere, ami elfogadhatatlan és elviselhetetlen az ateista szocialista realizmus számára. S mondja verseiben, amit lát és gondol, kéretlenül és köntörfalazás nélkül, ellentmond tehát a hazugságra és elhallgatásra épülő új világrendnek. Mindezt a huszadik század végének modernségével, játszi könnyedségével, játékossággal, humorral vagy éppen véres komolysággal és lényeglátással.

Az első nagy, tudatos eszmélés 1968, a magyar hadsereg „baráti segítsége” és bevonulása Csehszlovákiába, amelynek egy véletlen körülmény okán maga is szemtanúja. Ez hívja elő benne és tudatosítja a hétéveskori emlékeit, amikor a kis határszéli Bérbaltavár-i szülőházban éjszakánként a forradalom nyugati határszél menekültjei nyernek pihenőt s cserébe mesélnek a budapesti eseményekről, a Corvin közről, a Práter utcáról, a harcokról, a Molotov-koktélok hasznáról, a síró szülők arcát Nagy Imre kivégzésének hírére. Ehhez kapcsolódik már tudatos fejjel a nyolcvanas évek elejének lengyelországi szolidaritás mozgalma és példája.

A második – mely folyamatnak már alakítója is –, a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a kulturális-irodalmi életben az új nemzedék fellépése, amely felrúgta az ötvenhatot követő terror, az egzisztenciális és fizikai megsemmisítésre és megfélemlítésre alapozó hallgatólagos, kényszerű „megegyezést”. Nagy Gáspár ezzel a népi-nemzeti elkötelezettségű eszmei körrel együtt kereste az elmúlt évtizedek igazságait, kísérletet tett a kisiklatott magyar történelem valóságosságának helyreállítására, az 1947-et követő fordulat utáni kommunista-szocialista Magyarország hazug és ellentmondó közös alapokmányának, a szocializmus közös hazugságának eltörlésére. A magyar forradalom és az egész magyar társadalom minden valós és igaz ügye – az elszakított kisebbségi magyarság helyzete, a szovjet megszállás tabuja, a nemzeti hagyományok organikus tovább élése – ebbe a hazugságba szorult. Nagy Gáspár pedig azon legigazabb és legszenvedélyesebbek egyike volt, aki egész életét, az ide – zenével – idézett költészetét és közéleti szerepvállalását, a felejtés ellen és az igazság kimondásáért áldozta, azért hogy ez ellen az alapjaiban hazug és ellentmondó rendszer ellen emelje fel szavát. Tudatosan vállalta, hogy az embereket szabad beszédre és gondolkodásra tanítsa, hogy a lelkeket megnyissa az igazság előtt. Ő volt, aki ’56 szellemiségét a hosszú évtizedes hallgatást követően, szinte egyedülálló módon a nyilvánosság előtt meg merte idézni a hetvenes-nyolcvanas években. A rendszerváltást megelőzően sokak számára az ő versei jelentették – amelyek nyomán szerkesztőségeket váltottak le, lapszámokat, folyóiratokat tiltottak be és szüntettek meg, fenyegették a teljes Írószövetséget a végleges ellehetetlenítéssel – az ötvenhatos forradalom erkölcsiségének folytonosságát, az elnyomó diktatúrával szembeni, a szabad véleményformálás melletti kiállás hősiességét és bátorságát.

Rendszerváltó versei folyamatos botrányai a szocialista közéletnek és irodalomnak: az Illyés Gyula nyolcvanadik születésnapját köszöntő Tiszatáj számból a Minisztérium vágatta ki versét, mert annak sorai egy alig eltéveszthető utalás formájában az ötvenes évek őrjöngő kommunista terrorjának hiteles vádbeszédévé vált, az Egy mondat a zsarnokságról című költeményre mutattak. S aztán az 1984-ben Új Forrásban megjelent Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse, amelyben az ’56-os vértanúk végső tisztességéért, a gyilkosok néven nevezéséért emelt szót. „Csak költő vagyok, csak a legnagyobb költő apostol, Petőfi Sándor rendjéből való legkisebb Nagy – írta. Ha pedig a forradalom ügyében és a szabadság dolgában felelésre szólítanak, leginkább csak verseket hozhatok föl mentségemre, avagy tarthatok magam előtt pajzsként, kardként. S nem is védekezésül, nem is támadólag: mert szívem és lelkem diktálta verses ’bűneimet’, melyekkel (…) a Haynaut messze lepipáló kádári kivégzések számának döbbenetéhez, majd a túl hosszú amnéziára ítélt nemzet lelkiismeretéhez szóltam.” Meghurcolták, zaklatták őt – a legfiatalabb írószövetségi titkárként lemondásra kényszerítették, megélhetést csak a Közép-Európában első független és autonóm magánkezdeményezésű Bethlen Gábor Alapítványnál kapott -, szabadságát és egzisztenciáját tette kockára.

Írásai a minőség- és értékközpontú gondolkodást, az igazság keresés feltétlen igényét tükrözik, azt a szabadságvágyat, amely megteremtette a rendszerváltó tömegek lelki és érzelmi megújulásának esélyét, felemelkedését. A hatalom pedig pontosan értette, mivel is fenyegeti őt e költői életmű. Nyilvános állásfoglalása korában egyedülálló és példa nélküli: Nagy Imre kivégzésére, gyilkosaira, így személy szerint Kádár Jánosra, az egész kommunista diktatúra vérben és gyilkosságban fogant, hiányzó legitimitására utaló versében éppen annak a személynek a felelősségre vonását követelte („a gyilkosokat néven nevezNI!”), aki akkor még érinthetetlen volt. Ha lehet az irodalomnak igazságot néven nevező, a lelkeket és az értelmet termékenyítő, a nemzeti közösséget felrázó szerepe, tehát ha a vereseknek létezik a történelmet előkészítő feladata és hatása, akkor Nagy Gáspár a múlttal szembenéző, ’56 emlékét és igazságait felidéző, néven nevező versei, ahogy Görömbei András nevezte, a „rendszerváltó versek” mindenképpen annak minősülnek. Költészetében refrénszerűen ismétlődőnek a kimondhatatlan igazságok, „kibiztosított” beszédével a hallgatás gondosan és hosszú időn keresztül épített, de omlékony falát rombolta.

2004 és 2005 fordulóján (valószínűleg részben a 2004. december 5-ei népszavazás elkeserítő eredményeinek indíttatására is) kezdett bele egy olyan versbe, mely végül oratorikus emlékezéssé nőtt. Ebben a hét tételből álló műben festett teljes képet a magyar nemzet szabadságharcáról, melyben bejárja a forradalom színtereit, ahol a holtak testét tankok gyalázzák. De ott vagyunk a legfiatalabb forradalmár mellett is, aki fegyvertelenül, verssel az ajkán esik el és látjuk a keresztek tömegeit, melyek a győzelem, a szabadság jelképeivé válnak. S látjuk végül az országot, mint mésszel leöntött tömegsírt, amelyet az utolsó élők nyugatra menekülve hagynak el, a fájdalmas büszkén felmutatott hőseinket, az egyetemes szabadság mártírjait.

Az ötvenedik évforduló tiszteletére született két újabb versciklus és versek szerves részét képezik az utolsó évek költői termésének, s egyértelművé válik, hogy „a búcsúzó költő számára is létfontosságú az 1956-os forradalom emlékének ébrentartása.” (Vasy Géza) Költészete és a közéleti ember tevékenységének ismeretében biztosan állítható, hogy végső életszakaszában jelzés értékűen emelte ki a magyar forradalom ügyét, hogy végső összegzésként ebben a témakörben foglalta össze költői és emberi életművét. Nagy Gáspár gondolatvilágában így válik a magyar forradalom iránti elkötelezettség az ember és a nemzet szuverenitásának és függetlenségének egyetemes igényévének kifejezőjévé, a diktatúra tagadásának eszményévé, a kétezer éves kereszténység és a római-görög kultúra ideájává. Költészete a négyszáz éves magyar radikalizmus és katolicizmus legjobb hagyományain alapult, s egy olyan Magyarország álmán, mely igazságosabb, szabadabb, emberibb, európaibb és istenesebb. Atyai barátja és hű szövetségese, Görömbei András mondatait idézzük ide végül: Nagy Gáspár „A hazugság, cinizmus, árulás, nemzeti felelőtlenség, történelmi tudatzavar, erkölcsi nihilizmus ellen küzdve adott és ad ma is példát…”.

Nagy Gáspár Versmondó Verseny Nagykanizsán

Képek a rendezvényről:

Meghívó

Megemlékezés a nagykanizsai emléktáblánál

Tisztelt Megemlékezők, Emlékezők!

Barátsággal köszöntöm Önöket a 10 éve elhunyt Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő emléktáblájánál.

Az elmúlt években különböző rendezvények előtt már részletesen méltattam a költő jelentőségét a 20. század utolsó évtizedeinek magyar lírájában. Ezért most inkább arról szólok, hogy a fiatalon eltávozott költő a kései utódok emlékében: a közvélekedésben, a társadalomban, az irodalomban hogyan jelenik meg. Néhány példa:

– fontos szerepe van a Nagy Gáspár Alapítványnak: ez működteti a honlapot, illetve megalapította a Nagy Gáspár Irodalmi és Kulturális Díjat.

– Kulturális intézményeket is elneveztek róla: az új vasvári művelődési központot, a budakeszi városi könyvtárat. Szülőfalujában pedig megnyílt emlékmúzeuma.

– Agárdon egy teret neveztek el Nagy Gáspárról.

– Nagykanizsán a Kanizsa vár(vissza) c. kötet megjelenése óta az emlékét gondosan ápoló Batthyány Gimnáziumban magyar irodalomból választható érettségi tétel. Úgy tudom, néhány más városban is gimnáziumi érettségi tétel.

– A közoktatásban is helyet kap egy-egy verse, pl. a szakközépiskolák 9. osztályos kísérleti tankönyvébe is bekerült egy versrészlete.

– Polák István évfolyamtársunk gyűjtéséből tudjuk, hogy három televíziós műsor örökítette meg, őrzi a költő alakját, műveinek egy kis töredékét. Közülük nekem legjobban tetszik Pörös Géza által készített portréfilm. Többször ismételték a Duna Tv-n a Szerelmes földrajz sorozatban bemutatott szülőhelyi filmjét is. Példás a Halis István Városi Könyvtár tevékenysége a Nagy Gáspárral foglalkozó dokumentumok gyűjtésében, kölcsönzésében.

– Január 7-én Budakeszi központjában avatták fel Nagy Gáspár mellszobrát, Oláh Katalin alkotását.

– Vasváron és városunkban évek óta emlékére szavalóversenyeket rendeznek. Országos versmondó versenyeken is gyakran hangzik el egy-egy költeménye.

– Barátai, évfolyamtársai közösen állíttattuk a szombathelyi főiskola kollégiumának falára Nagy Gáspár domborművét, Kő Pál szobrászművész alkotását.

– Nagy Gáspár halála után jelent meg – a Magyar Napló kiadásában- Szakolczay Lajos irodalomtörténész  interjút, verseket, fotókat tartalmazó igényes kivitelű kötete: Ameddig temetetlen holtak lesznek…címmel. A könyvben közzétett cd-n a költő maga mondja el verseit. Úgy gondolom ez a hiánypótló kötet helyet kérhet magának minden iskolai és városi könyvtárban.

Nagy Gáspár egész életútja, szikrázó tehetsége, veretes gondolatai, a szűkebb és tágabb világról vallott egyértelmű sorai útmutatást adhatnak, példát mutathatnak a jövendő generációnak, az utánunk jövő nemzedéknek is.

Papp Ferenc
Nagykanizsai Városvédő Egyesület alelnöke

Szoboravatás Budakeszin

Nagy Gáspár mellszobrát – Oláh Katalin szobrászművész alkotását – a Budakeszi Jobb Kor Polgári Egyesület állíttatta, a szoboravató felemelő rendezvényét is ők szervezték.

Dalotti Tibor, az Egyesület elnökének köszöntő szavai után Orosz István grafikusművész, Szakolczay Lajos, majd Orbán Viktor miniszterelnök mondta el beszédét.

Orosz István grafikusművész gondolatai:

Jöjjön a fagy, melegítsen! – Nagy Gáspár sorával köszöntöm önöket: ha nagy a hideg, ösztönösen egymáshoz húzódunk, de ne felejtsék, a költészet is éppen erre való: hogy varázskört rajzoljon körénk, s e körben közelebb kerüljünk egymáshoz. Hogy melegedjünk.

Értettem-e vajon a verseit eléggé, a szavakat és a csöndeket, amelyek egyszerre voltak horgonyozva rövidülő téldélutáni árnyainkhoz és ama égigérő kút jégpikkelyes magasához. Vajon tudtam-e, mire gondol, amikor felolvasta:

vége lesz ennek a híg melónak/ jönnek érted a szabad napok/ áthúzod csöndben összes versedet/ megérted miért szabadrabok.

Elhadartam persze a leckét, rabok legyünk, vagy szabadok, és elő is kerestem azt a kövér Bodoni fontot, Heckenast mesterét, amellyel egykor a Talpra magyart nyomtatták. Talán azért bízta rám a könyvborító rajzát Nagy Gáspár, mert a paradox szóösszevonás és az én lehetséges-lehetetlenre rajzolt ábráim közt rokonságot látott. Aztán elkezdtem lassan fölfogni az üzenetet. Elkezdtem? Ugyan. Máig küzdök vele.

Megrajzolja-e vajon a szobor is a maga varázskörét? Közvetítheti-e azt az összetartozás érzést itt Keszin, széles e hazában és messze mindenütt, ahol magyarok élnek, azt, amit a költemények sugároznak? A leírt szavak aligha spórolhatók meg általa. A betűk boldog könnycseppjei és a verseket záró csöndek sem. Akik ismerték Gazsit, azok persze a tekintetét fogják lesni, s valami személyes emléket keresnek, de hát van, amit egy szobor nem tud igazolni, meg hát nem is a dolga, hogy tudósítson a szőlőlevélzöld színű szemről, a márvány fogzománcról, és a halántékdob, a koponya kehely, a tükör mélyén rögzített szomorú szájszél, vagy a mosolyelágazás felidézésére is csak az olvasókkal együtt vállalkozhat. Ahogy a kihajtott nagy versgallért is csak akkor látjuk, ha folytatni tudjuk:

Mert minden igaz költő-halánték 

hatalmasoknak csupán csak játék 

A szobrász megállított pillanata perspektíva múltra és jövőre. A szobor csak látszólag cezúra az idő-lénián, valójában a még be nem következett és a már elmúlt faktumok kelyhe, s a szobrok kő-nyelve így legalább annyira metafizikus, mint amennyire kézzel tapinthatón reális.

Mi persze, ismerősök, életkort rendelünk majd a fiatalemberhez, a suhanc költészhez a helybenzsákbanfutós időt, amikor a foci még fűzős volt, a korszak viszont már szelepes. A korszak, amiben az volt a gyönyörű, hogy tétje volt, mit mond a mű, vagy mit rejt el …

Én már láttam a most még elrejtett szobrot, és bele tudtam látni Gáspár evangéliumi szelídségét és konok következetességét is, ahogy céltáblaként állt ki a versek mellé az írástudók felelősségét magától értődő természetességgel vállalva, sőt hirdetve. Aztán –  Múlik a jövőnk, konstatálta és tovább lépett az égi focipályára, ahol a sehová iktatott szél fújdogál.

Köszönet a szobornak, hogy közvetíti a fentről küldött néma üzenetet, és sugározza a Haza a magasban varázskörét. Hála az értő szobrásznak, Oláh Katalinnak, hogy vésője nyomán spirituális geometria tágul e faragott kőarc köré. Hála az avató felebarátoknak – nektek, önöknek – hogy tábora van a szavaknak. És köszönet Budakeszinek, hogy őrzi a városban otthonára talált költő emlékét. Egy olyan sort választottam végül, amelyet Nagy Gáspár egy másik szobor tövében már szavalt, és vannak itt bizonnyal sokan, akik nem csak dörmögve, de énekelve is ismerik:

Aki a félelmen túli tartomány / dalokra elszánt kölyke, / jól tudja miért e földi ágy, / s miért a csillagok… fölötte.

Szakolczay Lajos mondta el gondolatai:

Hit, bátorság, makulátlanság

Az élet egy röpke pillanat. Átsuhan rajtad, észre sem veszed. Tíz éve halott barátunk, Nagy Gáspár diákként szinte most futott le Szent Márton hegyéről – a pannonhalmai tarisznyában erkölcs, tudás, meg nem adás, tisztesség –, s máris a kőszobrával találkozhatunk. Élő, lüktető szobrával, amely maga is élet. Akarjuk, nem akarjuk, ez a tekintet átlát az ős ködön – vallat bennünket.

Szigorral, netán megbocsátó mosollyal? Ki-ki ki választhatja a neki szánt, pontosabban általa érzett gesztust. Joga van-e az ugyan csupán szoborként élőnek vallatni bennünket? Hogyne volna, hiszen a példás életet sokszoros harcban megélő költő makulátlan tartást hagyott  maga után: az 1956-os magyar forradalom szellemén való őrködést.

Ő igazán tudta, hogy gyilkos és áldozat sosem cserélhető össze – még napjainkban is vannak (Sütő András szavával) „sánta fejű gyalogosok”, akik igyekeznek bemocskolni forradalmunk tisztaságát –, hiszen akkor megikrásodik a Föld, tetűk, rágcsálók szabad területe lesz a kozmosz. Aki egész életében gáncstalan lovag volt, az nem engedheti meg, hogy meggörbüljön a világ gyémánt tengelye.

Életét is kockáztatva rengeteget küzdött azért – szembenézve a szovjettel, a hódítót kiszolgálókkal és a hernyótalpasokat segítő ittenni siserehaddal –, hogy arra a szabadságpárnára hajthassuk a fejünket, amelyet mi tömtünk meg (Istenem, hol van a hajdani szalma jó illata!) bátorsággal, önbecsüléssel, a fölvetett fő méltóságával, a közösségért aggódó szavakkal s a közjót szolgáló lelkiismerettel.

Nagy Gáspár, szeretett barátunk, Gazsi, Bérbaltavárról, egy Vas megyei kis faluból hozta magával a tisztán szólást s a munka örömét. S ezt gazdagította a hit, az Úrba vetett bizodalom. Nem volt forradalmár alkat, ám a vallás parancsszava – ne hazudj! – arra kényszerítette, hogy mindig, mindenkor az igazság mellett álljon ki. Vagyis a rút, mi több: gyalázat megnevezésével teremtett lelki béke légyen megnyugvása, az elszenvedett pofonok ellenében vigasza.

„És nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!” – íme nevezetes versének kemény egyértelműséggel mondott parancsszava! És az októberünk harmincadik évfordulójára írott költemény? Az a bizonyos júdásfa, az ezüstben játszó, harminc évgyűrűjével kábító „drága” – nem véletlenül tiltották be a verset közreadó Tiszatájt – a gerincteleneket megtéveszthette, ám aki a forradalom tisztaságán őrködött, azelőtt vérlázító volt szemtelen növekedése.

Honnan volt erőd, merszed, barátunk, kőszoborrá vált társunk, hogy kockáztatván családod sorsát csak az általad vélt – később egyetemessé váló – igazat lobogtasd? A föld szaga, jó illata, a korán véredbe ivódott kétkezi munka, az időközben gyarapodó, csaknem világot lebíró, szellemmé vált tudás, a Balassitól Nagy Lászlóig a magyar írók nagyjait kardvívókká nevelő erkölcs segítette ténykedésed?

Igen, ez a mindenség-katedrális volt otthonod, fölnevelő dajkád.

Verseidről, szépprózádról és esszéidről – zűrzavaros korunk megbecsülheti magát bennük – sokszor szóltunk. Szemed, szemüveged őket is csillogtatja. De még inkább belülről jövő hitedet: „de a remény sohasem meghaló, / ha minden utolsó szalmaszál / ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!”

Nagy Gáspár, Gazsikánk, a kőarcod kőmosolyában is rejtező szigor mindvégig legyen bátorítónk! Nemzedékek számára a makulátlanságot életigazsággá avató erő!

Orbán Viktor miniszterelnök szoboravató beszéde:

Kedves Márta Asszony! Tisztelt Budakeszi Polgárok!

Kell lennie valaminek az elszántságon túl, ami ennyi embert rávesz, hogy szombat délután a farkasordító januári hidegben önként kockáztassa a fagyhalált, és mindezt egy szobor felavatása érdekében. Ez az elszántságon túli valami pedig maga a szeretet. Szerettük Nagy Gáspárt, ezért vagyunk ma itt. Gyakran mondjuk temetői búcsúbeszédek zárásaként: emléke legyen áldott, és most azért jöttünk össze, hogy szobrot állítsunk az áldott emlékű, szeretett barátunknak, Nagy Gáspárnak. „Szerethetett engem az Isten, mert teremtményének engem is elfogadott, sárból, agyagból, apám s anyám álmaiból.” Ezekkel a szavakkal búcsúzott tőlünk tíz évvel ezelőtt Nagy Gáspár, az öröknyár hírnöke. Ebben az utolsó négy sorban minden benne van, amit ember magáról mondhat: a sziklaszilárd és mégis alázatos hite, a pannonhalmi bencés gimnázium szellemisége, és ott van a bérbaltavári szülői ház melegsége. Nagy Gáspárra úgy emlékszünk, mint aki személyes küldetésének tekintette az ’56-os mártírokra való emlékezés örök érvényű keresztény parancsát, és ezzel a nyolcvanas évek derekán elevenébe talált az akkor harminc éves júdásfa árnyékában hűsölő elvtársaknak

Tisztelt Budakeszi Polgárok!

Annál az embernél, aki hajlandó az igazságért elmenni a falig, csak egy különb van: aki a falakat le is meri bontani. Nagy Gáspár ilyen ember volt. Nem ő kereste magának ezt a küldetést, inkább csak hagyta, hogy a küldetés megtalálja őt. Le merte írni, amiről mások legfeljebb csak beszéltek, és beszélni mert arról, amiről a legtöbben csak hallgattak. Szelíd hajthatatlanságával széttörte az októberi tavasz hőseiről gyártott kommunista hazugságokat. Két évtizeden keresztül 23 ügynök leste minden egyes mozdulatát. Azóta már mindannyian megértettük: a végelgyengülés felé araszolgató gulyáskommunizmus okkal tartott az ő tetemre hívó szavaitól, amikor megadják az igazságot és vele a végtisztességet az ’56-os forradalom szabadságharcosainak, ott és abban a pillanatban orra bukik, és megsemmisül a magyar kommunista rendszer. Az ő versei és személyes kiállása nyitotta meg az utat, amely ide elvezetett. Már ahhoz is, hogy rendszerbontó költeményei legalább a nyomdáig eljussanak, kivételes költői bravúrokat kellett bemutatnia a cenzorok által felállított felemás korlátokon, és neki ilyen feltételek mellett sikerült elérni azt, amire a magyar irodalom történetében csak a legbátrabbak és a legelkötelezettebb költők voltak képesek: verseivel fordítani tudott a magyar nemzet sorsán. Egy egész nemzedék, a mi nemzedékünk tanulta tőle már akkor is a helyes, vagyis egyenes testtartás bátorságát; tanultuk tőle a küldetéstudatot, amellyel akár az utolsó töltényig kész volt védelmezni a magyar szabadság ezeréves hagyományát; tanultuk tőle a kitartást, amely a nyolcvanas évek legfagyosabb periódusában is emelt fővel viselte a cenzúrát, a szilenciumot és a meghurcoltatásokat. A mi igaz hősünk volt ő, aki bármerre is járt a Kárpát-medencében, lábnyomában mindig a szabadság kis körei támadtak, akárcsak itt, Budakeszin. Politikai, szellemi testamentuma velünk él, iránytűnk és vezércsillagunk, kormányzati munkánk vezérfonala is. Botcsinálta utánzóként valahogy úgy mondanám: nem felejteNI, méltó maradNI, hazát emelNI.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mielőtt azonban lelepleznénk ezt a szobrot, fontos lenne az ő szavaival élve valami szabadítót mondani. Valamit, amit azoktól a költőktől tanulhatunk, akik hozzá hasonlóan Petőfi rendjéhez tartoztak, és akik a ma oly divatos, egynémely országban kötelező politikai korrektséget a hamis próféták legfőbb ismérvének tekintették. Ma velük együtt kérdezzük, és minden nap egyre sürgetőbben, hogy vajon mi lesz hazánkkal, ezzel a boldogtalan, farizeusi Európával, amely cinkos lelkiismeretét modern mesékkel csitítja, miközben sorsa csak egy szalmaszálon függ? És Nagy Gáspártól jön a felelet: „a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való.”

Emléke legyen áldott!

A szobor leleplezése után Spányi Antal megyéspüspök áldotta meg a szobrot. A rendezvényen közreműködött Kristófi Ágnes énekművész, verset mondott Turgonyi Zoltán.

Irodalmi emlékműsor Budakeszin

A nagytilaji megemlékezésről

A Vas Népében megjelent írás

A képeket Pogács Mónika és Vincze György készítette.

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának 10. évfordulóján, január 3-án este 6 órakor az Egyetemi Templomban. A szentmisét Spányi Antal megyéspüspök a Katolikus Rádió vezérigazgatója mutatja be. Közreműködik a Szent Márton kamarakórus.

Könyvbemutató Budakeszin

Budakeszin a Nagy Gáspár Városi Könyvtárban 2016. november 24-én tartották az Októberi stációk- Nagy Gáspár és 1956 – című könyv bemutatóját. A rendezvényt Sebestyén Ilona a Nap Kiadó vezetője nyitotta meg. A könyvről Pécsi Györgyi és Dr. Petrik Béla irodalomtörténészek beszélgettek. Bogos Julianna és Stock Szabolcs a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjai olvastak a költő verseiből. Az alábbi fotókat a Könyvtár munkatársai készítették

Könyvbemutató az Írószövetségben

2016. október 25-én kedden 18 órakor a Magyar Írószövetség Klubjában a Nap Kiadó könyvbemutatót tartott. Szepesi Attila könyvei mellett bemutatásra került Nagy Gáspár Októberi stációk című új kötete. Nagy Gáspár és 1956 a kötet alcíme – a verseket és vegyes műfajú prózai írásokat tartalmazó válogatás korba ágyazottan mutatja be Nagy Gáspár ötvenhatos elkötelezettségét és 56 emlékezettörténetét.
A kötetet szerkesztette és bemutatta Pécsi Györgyi. A rendezvényről Merényi Zita (Magyar Kurir) készítette a fotókat.

\”Az a tizenkét fényes nap\”

Budakeszi Város Önkormányzatának szervezésében 2016. október 21-én és 22-én este a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában zenés színművet mutattak be 56 budakeszi eseményeiről „Az a tizenkét fényes nap” címmel.
Kovács István: „A gyermekkor tündöklete” című könyvének, valamint a Huzella Péter által megzenésített Nagy Gáspár verseknek felhasználásával írt színművet a budapesti Szép Ernő Színház művészei és a város színjátszó polgárai adták elő mindkét esten nagy sikerrel.

Október végi tiszta lángok – Nagykanizsán

Köszönet

A 2015. évről rendelkező személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából 153981 Ft-ot kapott az Alapítvány. Köszönjük Támogatóink hozzájárulását az Alapítvány munkájához.

Meghívó a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj 2016. évi átadására

Támogatók:
Budakeszi, Pannonhalma és Vasvár Városok Önkormányzata, és a Hitel folyóirat,
Csikszentmihályi Róbert szobrászművész
Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre
Bérbaltavár és Nagytilaj Község önkormányzata,
Nagy Gáspár Kulturális Központ, Vasvár,
Bérbaltavár-Nagytilaj Községi Vadásztársaság,
Dóczi Lajos Bérbaltavár

Vasvári Vers- és Prózamondó Találkozó

Népes résztvevősereg gyűlt össze az idén is a Vasvári Vers-és Prózamondó Találkozóra. A közel 70 versmondó legfiatalabbika 7 éves, a legidősebb 90 éves volt. Tóth Balázs polgármester úr köszöntője után 5 korcsoportban, 5 helyszínen hallgatták meg a szavalókat a szakmai tanácsadók.  Délután Vasváron, Bérbaltaváron, Nagytilajban és Csehimindszenten zajlottak a programok, majd utána értékelt a zsűri, és kiosztották az okleveleket, könyvajándékokat.

Meghívó Vasvárra

Felhívás nyári irodalmi táborra

A Nagy Gáspár Alapítvány 2009-es megalapítása óta legfontosabb céljának azt tekinti, hogy a 2007-ben elhunyt Kossuth díjas költő emlékét, emberi példaadását megőrizze, s az általa teremtett értékeket lehetőség szerint megismertesse az elkövetkező generációkkal is. Ennek érdekében újítottuk fel és rendeztük be múzeumnak a költő bérbaltavári szülőházát, amely 2013 őszétől látogatható.
    Az emlékházban az elmúlt években rendhagyó irodalomórákat és irodalmi táborokat rendeztünk. A középiskolások számára 2015-ben tartottunk 3 napos irodalmi tábort. 
Idén június 20-24 között szervezünk a középiskolás korosztály (9-12. évfolyamos tanulók) számára irodalmi nyári tábort, melynek programját alább részletezzük.
    A táborban a diákok számára teljes ellátást biztosítunk (reggeli, ebéd, vacsora), szállásuk a csehimindszenti zarándokházban lesz. A Bérbaltavár-Csehimindszent közötti szállításukról mi gondoskodunk. A táborba jelentkező diákoknak csak a Bérbaltavárra való megérkezésüket és onnan a hazaútjukat kell megszervezni. 
    A jelentkezéseket május 30-ig kérjük e-mailban a nagy.gaspar@t-online.hu vagy a pelyach.istvan@gmail.com címekre elküldeni. 
A táborral kapcsolatban a 70 312 2677 vagy a 30 274 5249 telefonszámokon érdeklődhetnek. A nyári tábor optimális létszáma kb. 15 fő, ezért a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni a jelentkezéseket.

Nagy Gáspár Irodalmi Tábor, 2016

Helyszín: Bérbaltavár, Nagy Gáspár Emlékház
Szállás: Csehimindszent (a reggeli és esti utazást Csehimindszent és Bérbaltavár között biztosítjuk)
Időpont: június 20-24.
Érkezés: 2015. jún. 20. hétfő de. 11 óráig Bérbaltavárra
Hazautazás: jún. 24. péntek 16 óra után

Június 20. hétfő

11.00 – 12.00     Bemutatkozás, ismerkedés, drámaszituációs játékok 
Foglalkozásvezető: Rajner Ágota művelődésszervező
ebéd

14.00 – 15.30     Az Emlékház bemutatása
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész

16.00 – 17.30     „Engem csak a vers véd…” Nagy Gáspár rendszerváltó verseihez
Előadó: Dr. Petrik Béla irodalomtörténész, jogász
vacsora

19.00 –        Csehimindszenten a szállás elfoglalása    
19.30 –         Mindszenty József szülőházában a kiállítás megtekintése
Előadó és házigazda: Fukszberger Imre Csehimindszent polgármestere

Június 21. kedd

reggeli 

9.00 – 10.30    Drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota, Nagy Gábor

11.00 – 12.30    „Aki nincs ellenünk, az velünk van?” – A Kádár-korszak történeti áttekintése
Előadó: N.Pál József irodalomtörténész
ebéd

14.00 – 17.00    Templom – színpad – kínpad – A színház hivatása és az 1950-es évek
Előadók és foglalkozásvezetők: Ablonczy László, a Nemzeti Színház volt igazgatója és Kubik Annaszínművész

17.00 –      Biciklitúra Nagytilajba Nagy Gáspár sírjához
Túravezetők: Leskó István és Szita László – SÁNC Kulturális és Turisztikai Egyesület
vacsora 

Június 22. szerda

reggeli 

9.00 – 10.30    Drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota, Nagy Gábor

11.00 – 12.30      „A párttal, a néppel egy az utunk” – A Kádár-korszak a mozgalmi dalok tükrében  
Előadó és foglalkozásvezető: Pelyach István történész 
ebéd

14.00 – 15.30    „Innen van legmesszebb az ég.” Ratkó József életműve és kapcsolata Nagy Gáspárral. 
Előadó:Jánosi Zoltán irodalomtörténész

16.00 – 17.30   Bérbaltavártól New Yorkig Nagy Gáspár verseivel
Foglalkozásvezető: Nagy Gábor 
vacsora
        Tábortűz, esti beszélgetés, éneklés

Június 23. csütörtök

reggeli

9.00 – 10.30    Drámapedagógiai foglalkozás 
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota, Nagy Gábor

11.00 – 12.30     A Kádár-korszak könnyűzenei élete és a hatalom (beat, rock, és ami azon túl van) 
Előadó: Riskó Géza író, újságíró
ebéd

14.00 – 15.30    Illusztrált történelem – A foglalkozáson a Kádár-korszakot próbáljuk közösen megérteni, s hogy jobban értsük, le is rajzolni
Előadó és foglalkozásvezető: Orosz István grafikus, animációs filmrendező, író
16.00 –         A Vasvári Színjátszó Fesztivál előadása(i)nak megtekintése

vacsora Vasváron

Június 24. péntek

reggeli 

9.00 – 10.30    Drámapedagógiai foglalkozás
Foglalkozásvezetők: Rajner Ágota, Nagy Gábor

11.00 – 12.30     Kézműves foglalkozás
Foglalkozásvezető: Nagy Csapka Ivett
ebéd

14.30 – 16.00    A tábor értékelése – beszélgetés

16 ó után    hazautazás

A tábor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
A táborban a részvétel térítésmentes, a jelentkezőknek az utazást a helyszínig és haza maguknak kell megoldani

Jelentkezni az alábbi e-mail-címeken lehet:
Szabó Márta – Nagy Gáspár Alapítvány – nagy.gaspar@t-online.hu
Pelyach István – pelyach.istvan@gmail.com

Meghívó a nagykanizsai versmondó versenyre

Nagy Gáspár tér Agárdon

Agárdon a korábbi Felszabadulás tér a Nagy Gáspár tér nevet kapta.

Vasi őrtüzek

Február 13-án irodalmi vándorkonferenciát szervezett a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ
Kám – Zsennye – Nagytilaj – Bérbaltavár – Vasvár útvonallal.
Kámon Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza,
Zsennyén Békássy Ferenc,
Nagytilajon és Bérbaltaváron Nagy Gáspár
voltak az előadások témái, miközben a résztvevők megismerkedtek az irodalmárok emlékhelyeivel.

Meghívó Budakeszire

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör tisztelettel meghívja
a 2016. január 7-én 18 órai kezdettel tartandó rendezvényére

„Engem csak a vers véd…” – Háttérvonások Nagy Gáspár rendszerváltó verseihez

Előadó Dr. Petrik Béla irodalomtörténész, jogász, a Nagy Gáspár Alapítvány titkára.

A program helyszíne: a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulája (Budakeszi, Széchenyi út 141. – a 222 busz Gimnázium megállója)

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án vasárnap 17 órakor az Egyetemi templomban (Bp., V. Papnövelde u. 5-7.)

Köszönet

A 2014. évről rendelkező személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából 188144 Ft-ot kapott az Alapítvány. Köszönjük Támogatóink hozzájárulását az Alapítvány munkájához.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye komplex tanulmányi versenye – Nagy Gáspár-szavalóverseny

A debreceni Szent József Gimnáziumban nemcsak ismeretátadás történik, hanem a keresztény értékrend átadásával, erősítésével az életre készítjük, az életre neveljük a diákjainkat, s próbáljuk azt a készséget, erényt is segíteni bennük, amivel majd a tudásukat az embertársaik javára fordíthatják. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy megismerjék azokat az alkotókat, akik nemcsak a szakrális tisztaságú művészetükkel teremtettek maradandó értéket, de életpéldájuk is követendő: a hit, remény, szeretet isteni erények gyakorlásával, megmutatásával és a magyar nemzeti identitás erősítésével utat is mutatnak a fiatal nemzedékek számára. 
Az elmúlt tanévben Sík Sándor tiszteletére és emlékére rendeztük meg az egyházmegyei szavalóversenyt, az idei, immár komplex tanulmányi megmérettetés szavalóversenyén, 2015. október 12-én pedig Nagy Gáspárra emlékeztünk. A zsűri elnöke dr. Csikos Sándor színművész, rendező volt, akit hozzám hasonlóan személyes szálak fűztek Nagy Gáspárhoz. Fontosak ezek a kapcsolódási pontok, hiszen a tanulók a kortársak elbeszéléseiből, élet- és műértelmezéseikből ismerhetik meg igazán az elődöket.
A szavalóversenyre az egyházmegye intézményeiből és a Svetitsből 27 fő jelentkezett, ebből a versenyen 22-en jelentek meg. A tanulók egy kötelező és egy szabadon választott Nagy Gáspár-verssel léptek a színpadra. Az alsó tagozat kötelező műve a Hótalan a hegyek inge című költemény volt, a felső tagozatosok a Tudom, nagy nyári délután lesz, a középiskolások pedig A Fiú naplójából rendszerváltó költeményt adták elő, ami az Öröknyár: elmúltam 9 éves perét követő esztendőben, 1986-ban jelent meg a Tiszatájban. (A költemény miatt a folyóiratszámot be is vonták, a szerkesztőket pedig leváltották.)
A versenyzők színvonalasan szerepeltek: voltak olyan diák-előadók, akik egész komoly Nagy Gáspár-interpretációval, művészi módon adták elő a kötelező és a szabadon választott műveket.

A verseny eredményei:
    Alsó tagozat:    
I. Grajczárik Ádám (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI, Nyíregyháza)
II. Lipcsák Franka Eszter (Szent László Katolikus Középiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, Kisvárda)
III. Puskás Fruzsina (Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola, Mátészalka)
Különdíj: Kristóf Balázs (Szent László Katolikus Középiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, Kisvárda)

    Felső tagozat:    
I. Grajcárik Adél (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI, Nyíregyháza)
I. Király Anna Leila (Szent László Katolikus Középiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, Kisvárda)
II. Papp Sára (Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola, Mátészalka)
III. Kovács Ádám (Szent László Katolikus Középiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, Kisvárda)
III. Tóth Benedek (Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Debrecen)
Különdíj: Benyák Bence (Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Debrecen)
Farkas Kitti (Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nyírbátor)

    Középiskola:   
I.  Hudák József (Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Debrecen)
II. Fodor Barbara (Szent László Katolikus Középiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, Kisvárda)
III. Vinkler Míra (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI, Nyíregyháza)

 „hótalan a hegyek inge ­ / el kell érnünk Betlehembe!” – írja Nagy Gáspár az első korcsoport által megszólaltatott költeményben. Hótalan és megváltatlan ez a tél: az idősíkok hirtelen megszűnnek, észrevétlenül összekeverednek. A megváltással felértékelődött múlt, mint állandóan lüktető, örökkévaló jelen a versben megtorpan, szinte érvényét veszti: a 2000 év óta megváltott világ megváltatlanná válik a pillanat szorításában. A betlehemi születés misztériuma viszont nemcsak a költőt vonja be aktív cselekvőként az eseményekbe, hanem vele együtt az értelmezőt, a verset előadó és hallgató résztvevőt is: engem, téged, minket, a megváltottság után vágyakozó jelenünket.
Úgy érzem, hogy a szavalóverseny közel hozta azokhoz is a költő üzenetét, akik csak kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerték a művészetét. S ha csak egyetlen költői üzenet, szó vagy szókapcsolat jutott el hozzájuk és érintette meg a lelküket, akkor már elmondhatjuk, megérte: termékeny talajba hullott az elvetett mag.

Dr. Kelemen Erzsébet
a szavalóverseny szervezője és zsűritagja

A 2015. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Budakeszin

Budakeszin az Erkel Ferenc Művelődési Központban tartott rendezvény keretében adták át második alkalommal a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat. A költőre emlékező műsorban közreműködött Juhász Judit, Lázár Csaba és Szabó András vers- és prózamondók, valamint Kristófi Ágnes énekművész és Fóris Szilárd zongoraművész. A 2015. évi díjazott Tóth László, Dunaszerdahelyen élő költő, író, műfordító, akinek a Díj Kuratóriumának elnöke, Monostori Imre adta át a díjat, ezt követően Pécsi Györgyi mondott laudációt. A rendezvényről Süle Gyula és Szőts Dávid készítette az alábbi fotókat.

Meghívó a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj 2015. évi átadására

Félelmen túli…

Hogy fényesednek az éjszakák!
amint élesednek a kések,
de a félelmes penge-arzenált
kicsorbíthatja az É N E K.

Aki a félelmen túli tartomány
dalokra elszánt kölyke,
jól tudja miért e földi ágy
s miért a csillagok – fölötte

MEGHÍVÓ

A Nagy Gáspár Alapítvány tisztelettel meghívja
2015. május 9-én 16 órakor
a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központba
(Budakeszi, Fő u. 108.)
a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj
átadó ünnepségére.

Köszöntőt mond:
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi város polgármestere

Közreműködnek:
Juhász Judit, az MMA szóvivője
Fóris Szilárd zongoraművész
Kristófi Ágnes énekművész
Lázár Csaba színész, rendező
Szabó András előadóművész

Támogatók:
Budakeszi Város Önkormányzata, Vasvár Város Önkormányzata,
a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium,
a Hitel folyóirat,
az Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Nagy Gáspár Városi Könyvtár,
a budakeszi Gräfl Cukrászda és Menczinger Tibor borász.

VIII. Nagy Gáspár Verstalálkozó

A nyolcadik alkalommal megrendezett verstalálkozóra – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét nagy számban jelentkeztek szavalók nemcsak a megyéből, hanem az ország távolabbi vidékeiről is. Közel 70 versmondót köszöntöttek a rendezvény megnyitóján a Nagy Gáspár Kulturális Központ színháztermében, majd 5 korcsoportban 4 helyszínen folytatódott a vers- és prózamondás. Délután a bérbaltavári Nagy Gáspár Emlékháznál koszorúztak a rendezvény résztvevői, majd a költő nagytilaji sírját borították be virágaikkal. Visszatérve Vasvárra, az eredményhirdetéssel, a díjak átadásával és a szakmai tanácsadók értékelésével zárult a nap élménydús programja, köszönhetően a Kulturális Központ áldozatkész munkatársai szervezésének.

Vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ meghívója

Versmondó verseny Nagykanizsán

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án este 6 órakor az Egyetemi Templomban (Bp. V. Papnövelde u. 5-7.)

Köszönet

A 2013. évről rendelkező személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából 159 056 Ft-ot kapott az Alapítvány. Köszönjük Támogatóink hozzájárulását az Alapítvány munkájához!

Berzsenyi Dániel Könyvtár Könyvhódító pályázata

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár 2014 tavaszán olvasásnépszerűsítő programsorozatot hirdetett. Nagy Gáspár születésének 65. évfordulója alkalmából Könyvhódító pályázatot írt ki a megye általános és középiskolás diákjai számára, hogy közelebb hozza számukra a Vas megyei születésű költő irodalmi szellemiségét, gondolatait.
A többfordulós programban a költő életművét bemutató előadásokat hallgattak meg a résztvevők, majd elkészítették saját kisfilmjüket, PP feldolgozásukat a választott verssel, versrészlettel kapcsolatban.
A benyújtott pályamunkák eredményhirdetésére a június 5-én megrendezett irodalmi est keretében került sor a Könyvtárban.
A Nagy Gáspár versei által ihletett nyertes filmetüdökről bővebben:

Bérbaltavári meghívó

Meghívó Vasvárra

Meghívó

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör tisztelettel meghívja Önt

2014. január 6-án hétfőn  Vízkereszt napján 18 órai kezdettel
a  „Széchenyi esték” következő programjára.

„az időt nem mi mérjük,de az időben mi méretünk meg”
jótékonysági célú zenés irodalmi est NAGY GÁSPÁR  emlékére

Közreműködnek:  
Faragó Laura énekművész
Fóris Szilárd zenetanár
Huzella Péter énekes, zenész
Juhász Judit újságíró
Kristófi Ágnes énekművész
Lázár Csaba színész, rendező
Orosz István grafikus, író
Rubold Ödön színművész
Schnell Ádám színművész
Sudár Annamária előadóművész
Szabó András előadóművész
Szakolczay Lajos irodalomtörténész

A program helye:
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulája, Budakeszi, Széchenyi u. 141.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Az est bevételét a költő szülőházában Bérbaltaváron 2013. szeptember 28-án felavatott Nagy Gáspár Emlékház működtetésére ajánljuk fel.

Részvételüket és segítségüket köszönjük!

Szentmise Nagy Gáspárért

Halálának évfordulóján, január 3-án, este 6 órakor az Egyetemi Templomban (Budapest V. Papnövelde u. 5-7.)

Köszönet

A 2012. évről rendelkező személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából 118 770 Ft-ot kapott az Alapítvány. Köszönjük Támogatóink hozzájárulását az Alapítvány munkájához!

Meghalt Görömbei András

„Non recuso laborem”

Dr. Görömbei András (Polgár, 1945. február 5. – Budaörs, 2013. június 30.)

Életének 68. évében elhunyt Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány kutatója és tudósa, irodalomtörténész, generációk mentora és nevelője, folyóirat-szerkesztő.

A polgári parasztcsalád sarjaként – kényszerűségből, hiszen állami középiskolába nem vették fel – a győri Bencés Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. Egyházi iskolából érkezve, édesapja 1956-os szerepvállalása miatt különösen nehéz helyzetben felvételizett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Bölcsészettudományi Karára, ahová végülis magyar–orosz szakra felvételt nyert. Itt 1968-ban, 1970-ben pedig német szakon szerzett tanári diplomát, s ebben az évben védte meg egyetemi doktori disszertációját is a felvilágosodás- és reformkori magyar irodalom történetszemlélete témakörében. Első diplomájának megszerzése után a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára lett, majd 1970-ben a KLTE modern magyar irodalom tanszékén kapott tanársegédi állást Barta János mellett. 1975-től adjunktusként, 1981-től docensként oktatott. 1992-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. Ugyanekkor a tanszék vezetésével is megbízták. 1993-ban megválasztották az egyetem oktatási rektor-helyettesévé, majd 1995-ben az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be. 1989 és 1992 között a Helsinki Egyetem, 1996 és 1997 között pedig a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal kutatott. Az egyetemen 20. századi magyar irodalomtörténetet, illetve irodalomelméletet tanított.

1978-ban védte meg az irodalomtudomány kandidátusi (a csehszlovákiai magyar irodalom története), 1992-ben pedig akadémiai doktori értekezését (Nagy László költészetéről). Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának, illetve 1998-ban az MTA Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, valamint a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagja is lett. A Nemzetközi Magyar Filológia Társaság választmányának tagja, Helsinkiből hazatérése után, 1992-től a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, főszerkesztő-helyettese volt. Alapításától kezdve, a Nagy Gáspár Alapítvány elnöke.

Fő kutatási területei az összehasonlító irodalomtudomány és a népi írók, valamint a népi irodalom, népi mozgalom. Cikkei, tanulmányai 1967-től jelennek meg rendszeresen különböző folyóiratokban, lapokban. Életművében, amelynek középpontjában a nemzet fogalma, a magyarság sorskérdései álltak, három kiemelkedő célterülete volt, ahogyan Jánosi Zoltán fogalmazott: „Az első a múlt században kétszer is új határok közé szorított Magyarország sorskérdéseire tekintő progresszió. A második az ezt kifejező gondolatok patakja, az érthető, ékes és mindenkihez odaérkező magyar nyelv. A harmadik pedig a határokon túli magyarság szolgálata.” A szétdarabolt nemzet szellemi egységének helyreállítása.

E hármasság jegyében született meg monográfiáinak sora: Sinka Istvánról (1977), Sütő Andrásról (1986), Nagy László költészetéről (1992, 2005), Csoóri Sándorról (2003, 2010), Nagy Gáspárról (2004, 2009). Elsők között dolgozta fel szisztematikusan a határon túli magyarság irodalmát, összefoglaló munkái úttörő jelentőségűek voltak, s e munka keretében kísérletet tett a magyar irodalom egységes, határokon átlépő rendszerének kialakítására, vette számba a magyar nemzeti irodalom tartományait, amelybe Erdély irodalma éppúgy beletartozott, mint a Felvidéké és Kárpátaljáé, vagy éppen a nyugat-európai, amerikai magyar emigrációé: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980 (1982), A hetvenes évek romániai magyar irodalma I–II. (Bertha Zoltánnal, 1983), Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai (1984), Napjaink kisebbségi magyar irodalma (1993), Kisebbségi magyar irodalmak (1997), Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen (szerk., 2000). Mindeközben a népi irodalom, a nemzeti sorskérdések és a nemzettudat, a harmadik út egyik legjelentősebb esszéistája, kötetek sorában jelölve ki a legfontosabb irányokat, kérdéseket: „Ki viszi át…?” (1986), A szavak értelme (1996), Létértelmezések (1999), Irodalom és nemzeti önismeret (2003), Csak az igazat (Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, 2003), Azonosságtudat, nemzet, irodalom (2008), Sors és alkalom – Válogatott beszédek és vallomások (2008), Nemzeti önismerete (2011), Irodalom, nemzet, harmadik út (2012).

Díjakat, hivatalos elismeréseket csak a rendszerváltás előszele és az azt követő időszak hozott számára: Alföld-díj (1985), József Attila-díj (1987), Csokonai-díj (1988), Tamási Áron-díj (1997), Kossuth-díj (2000), Tiszatáj-díj (2000), Arany János-díj (2004), Hídverő díj és Szilárd Leo Díj (2005), Deák Ferenc kutatási díj (2009, Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány), Kölcsey-díj (2011) és halála előtt egy héttel, a Magyar Örökség Díjat kapta meg (2013).

Munkássága a népi-nemzeti irodalomhoz kötődött, ahhoz a sajátosan magyar szellemi áramlathoz, amely a kommunista internacionalista, később a baloldali liberális, a nemzeti sajátosságokat és jellemvonásokat kiiktató világképével szemben a társadalom többsége számára az organikus nemzeti társadalom- és gazdaság alapeszményeit képviselte, s mutatott rá a nemzeti közösség számára idegen, a kommunista mozgalom minden erkölcsi és etikai szabályt felülíró nézeteinek tarthatatlanságára. Írásaiban a szolidaritáson és igazságosságon, a görög-római filozófián, továbbá a kétezer éves kereszténységen alapuló rendet hirdette, amely magába építette a modern európai fejlődés eredményeit, ugyanakkor választ adott a kor kihívásaira, figyelembe véve a nemzeti hagyományokat és sajátosságokat. A családi házból és a bencés iskolából hozta magával az emberi egyetemességet jelentő katolicizmus kultúráját, azt az életprogramként is alázattal vállalt küldetést, hivatást, amely az igazság keresését, az igazság szolgálatát jelentette. Halálával egy irodalomtörténeti korszak zárult le, halála ma még fel nem mérhető veszteség számunkra.

Dr. Petrik Béla

Nagy Gáspár Emléktúra

A Vasvári Természetjáró Egyesület negyedszer hirdette meg a Nagy Gáspár Emléktúrát. A túrán több mint százan vettek részt, közülük a nagykanizsai túrázók csoportja műsoros megemlékezést tartott a nagytilaji temetőben.

A VI. Nagy Gáspár Verstalálkozó

A vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ szervezésében, Nagytilaj és Bérbaltavár bevonásával tartották meg az idén már hatodik alkalommal – Nagy Gáspárra emlékezve – a vers- és prózamondó találkozót Vasváron “A költő hazatér” címmel. A 76 versmondó közül az idén is sokan jöttek a megye határain túlról, Győrből, Sopronból, Nagykanizsáról, Dunaújvárosból, Budakesziről, de nemcsak a Dunántúlról, hanem többek között Kecskemétről, Szegedről vagy Füzesabonyból is.  A résztvevők 5 csoportban mutatkoztak be a város színvonalas kulturális intézményeiben; a Kulturális Központ színháztermén kívül a közeli Békeházban, és a dr. Bendefy László Városi Könyvtárban.
A vasvári program után a résztvevőket autóbusz vitte Bérbaltavárra, ahol koszorút helyeztek el a szülőház falán, majd a nagytilaji temetőben letették virágukat a költő sírjára. A nagytilaji kultúrházban a rumi diákotthon lakói köszöntötték műsorukkal a vasvári szavalókat.

Bővebben:

Szentmise az Egyetemi Templomban

Nagy Gáspár halálának évfordulóján, január 3-án az Egyetemi templomban (Bp., Papnövelde u. 5-7.) este 6 órakor kezdődő szentmisét a költő lelki üdvéért ajánlják föl.

Köszönet

A 2011. évről rendelkező személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából 135 651 Ft-ot kapott az Alapítvány. Köszönjük Támogatóink hozzájárulását az Alapítvány munkájához!

Nagykanizsai meghívó

Nagy Gáspár Emlékkonferencia

A Magyar Művészeti Akadémia és a Nagy Gáspár Alapítvány közös szervezésében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Petőfi Irodalmi Múzeumban egésznapos rendezvényre került sor a 2007-ben elhunyt Nagy Gáspár emlékére. Az alábbi képek Gál Csaba (Petőfi Irodalmi Múzeum) fotói.

Meghívó a Nagy Gáspár Emlékkonferenciára

MEGHÍVÓ

Nagy Gáspár Emlékkonferencia
2012. május 17-én, csütörtökön
a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Budapest V., Károlyi Mihály u. 16.)

Program

9.30 –     A konferenciát megnyitja Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke

9.45 – 11.15 – Konferencia I. Elnököl Ács Margit
Monostori Imre (Tatabánya): Nagy Gáspár, mint szerző az Új Forrásban
Kiss Gy. Csaba (Budapest): „A zóna ideje”  közép-európai látóköre
N. Pál József (Nógrád): A szégyen s a szabadság ideje. Nagy Gáspár és1968
Petrik Béla (Budakeszi): Két feljegyzés Nagy Gáspár írószövetségi lemondása kapcsán
 
Kávészünet

11.30-13.00 Konferencia II. Elnököl Monostori Imre
Vári Fábián László (Beregszász): Ének a pengearzenállal szemben
Szakolczay Lajos (Budapest): A hit kozmosza  (Föld – Biblia – Szabadság)
Vasy Géza (Budapest): Szaltószabadság. A Csak nézem Olga Korbutot című vers elemzése
Vilcsek Béla (Budapest): Létösszegzés és szintézisteremtés. Nagy Gáspár ezredváltó, sűrű évei

13.00 – ebédszünet

14.00– 15.30 Konferencia III. Elnököl Vasy Géza
Gróh Gáspár (Budapest): A költő búcsúja. Posztumusz kötet
Ködöböcz Gábor (Eger): Evangélium és esztétikum Nagy Gáspár Sárfelirat című kötetében
Jánosi Zoltán (Nyíregyháza): „Rejtegetett tó”. A népköltészet áramlatai Nagy Gáspár verseiben
Orosz István (Budakeszi): Nagy Gáspár és a képzőművészet

Kávészünet

15.45 – 17.15 Konferencia IV. Elnököl Pécsi Györgyi
Fűzfa Balázs (Szombathely): Egy új irodalomtankönyv-sorozat Nagy Gáspár-képe
Ekler Andrea (Budapest): Nagy Gáspár szabadságfogalma
Nagy Balázs (Nyíregyháza): Az Istenhit jelenléte és szerepe Nagy Gáspár költészetében
Nagy Zsuka (Nyíregyháza): Nagy Gáspár életművének jelentőségéről

Az egésznapos rendezvény nyilvános, a belépés díjtalan!

Szeretettel várjuk!

A Nagy Gáspár Alapítvány és a Magyar Írószövetség közös rendezvénye
 
Hálásan köszönjük, ha személyi jövedelemadója 1%-ával támogatja a Nagy Gáspár Alapítvány munkáját, fő célkitűzésként a Vas megyei bérbaltavári szülőházban Emlékház kialakítását.
Az Alapítvány adószáma: 18724453-1-13

Nagy Gáspár Emléktúra

Május 1-jén, kedden a Vasvári Természetjáró Sportegyesület szervezésében 25-50 kilométeres távú túrára várják az érdeklődőket. A harmadik alkalommal megrendezett, Nagy Gáspárnak emléket állító teljesítménytúra Vasvárról, a Nagy Gáspár Kulturális Központ elől indul reggel 6-kor Nagytilajba, ahol a költő sírjánál emlékezhetnek a résztvevők.
A 25 kilométeres táv résztvevői reggel hét és kilenc, az 50 kilométeres táv indulói pedig reggel hat és hét óra között rajtolnak. A 25 km-es távon indulókat autóbusz hozza vissza Vasvárra a rajt állomáshoz.

Vasvári Nagy Gáspár Emlékdélután

Vasváron a Nagy Gáspár emlékére megrendezett sporteseményt követően a Nagy Gáspár Kulturális Központban Irodalmi Emlékdélutánt tartottak.

Az elhangzott előadások:

„Kéretlen szemtanúk”
Előadó: Dr. Petrik Béla jogász, irodalomtörténész a Nagy Gáspár Alapítvány titkára.

Nagy Gáspár hagyománya
Előadó: Dr. Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, a Nagy Gáspár Alapítvány Kuratóriumának tagja.

„Aki elért Betlehembe”
Előadó: Szikora József a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője, a közéleti szerkesztőség vezetője.

Emlékek Nagy Gáspárról
Előadó: Dr. N. Pál József egyetemi adjunktus.

Az alábbi fotókat a vasvári NGKK készítette.

Az ötödik vasvári verstalálkozóról

Nagy sikerrel rendezték meg immár ötödször a vasvári verstalálkozót. A nagyszámú jelentkező ismét széles kor és lakóhely szerinti skálát mutatott. A szavalók legfiatalabbja 6 éves, a legidősebb 60 évesnél idősebb volt, s nemcsak Vasvár és Vas megye környékéről, a Nyugat-Dunántúlról érkeztek a versmondók, de az ország keleti részéből is. A résztvevők egész napos programját színvonalasan szervezték meg a Vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ munkatársai. Kovács Tilda, Vasvár polgármesterének köszöntő szavai és Gergye Rezső, a Kulturális Központ igazgatójának zárszava fogta keretbe a Nagy Gáspár emléknapot.

Tudósítás a Vasvári honlapon A költő hazatér verstalálkozóról:

Képek a Nagy Gáspár Kulturális Központ Képgalériájából:

Meghívó Vasvárra

Emlékezés a Magyar Művészeti Akadémián

A Magyar Művészeti Akadémia Kecske utcai székházában „Valahol örökké” címmel, Nagy Gáspár emlékestet tartottak a költő halálának ötödik évfordulóján.
Görömbei András irodalomtörténésszel Ács Margit beszélgetett.
Közreműködött Papp János színművész és Radványi Balázs, a Kaláka együttes tagja.
Az est háznagya Orosz István volt.

Szentmise Nagy Gáspárért

A költő halálának ötödik évfordulóján, január 3-án, este 6 órakor az Egyetemi Templomban (Bp., V. Papnövelde u. 5-7.)

Kiállítás Szegeden

Újra megrendezték a Nagy Gáspár emléktúrát

A Vasvári Természetjáró Sportegyesület szervezésében 2011. május 1-én másodszor került megrendezésre a Nagy Gáspár Emléktúra a Vasi-Hegyháton, 25 és 50 km-es távon. A gyalogos teljesítménytúrák szintideje 7 illetve 12 óra volt. A túrázók Vasváron a Nagy Gáspár Kulturális Központ elöl rajtoltak. A 25 km-es túra a nagytilaji temetőnél ért véget, ahonnan autóbusz vitte vissza a résztvevőket Vasvárra, míg az 50 km-es távot választók gyalog tették meg a visszautat is Vasvár-Szentkútfürdőig. 

Kiállítás Zsombón

A Hullámzó vizeken kereszt című kiállítás megnyitója 2011. március 30-án, szerda este 6 órakor lesz a zsombói József Attila Közösségi Ház és Könyvtárban.
A kiállítást megnyitja Szakolczay Lajos József Attila-díjas író, kritikus.
Közreműködik Bacsa Flóra és Bacsa Orsolya – népdal

Kiállítás Kecskeméten

A Hullámzó vizeken kereszt című kiállítás a kecskeméti Piarista Gimnáziumban látható 2011. január 21-től.

IV. Vers- és prózamondó találkozó

Szentmise Nagy Gáspárért az Egyetemi Templomban

Nagy Gáspár halálának évfordulóján január 3-án az Egyetemi templomban (V.kerület Budapest, Papnövelde u.5-7.) a 18 órakor kezdődő szentmisét a költő lelki üdvéért ajánlják fel.

Nagy Gáspár vers- és prózamondó találkozó Nagykanizsán

Újra megjelent!

A Zöld-S Stúdió kiadásában újra megjelent az Amíg fölragyog a jászol című verses válogatás Keresztes Dóra rajzaival.

Bővebben:

Kiállítás Gödöllőn

Nagy Gáspár-emléknap

MEGHÍVÓ

A Nagy Gáspár Alapítvány szeretettel vár mindenkit Bérbaltavárra,
a költő szülőházába (Rákóczi utca 33.),
2010. május 22-én, szombaton 14 órára, a

Nagy Gáspár-emléknapra

Emlékezők, előadók:

Falusi Márton
Hanti Krisztina
Léka Géza
Nagy Gábor
N. Pál József
Szabó András
Szentmártoni János

Nagy Gáspár emléktúra

Kedves Túrázó!

Szeretettel várunk az először megrendezésre kerülő
Nagy Gáspár emléktúránkon

a Vasi Hegyháton 2010. május 1-én

Rendező: Vasvári Természetjáró Sportegyesület

Gyalogos emléktúránkat 25 és 50 km-es távon rendezzük meg.
Díjazás: emléklap, kitűző
Ellátás: hideg étel, ital, édesség, gyümölcs

25 km-es táv
Rajt: Vasvár, Nagy Gáspár Kulturális Központ   
Cél: Nagytilaj   
Indítás: 7.00-9.00 óra
Nevezési díj: 200.- Ft/fő
Szintemelkedés: 250 m
Szintidő: 7 óra

50 km-es táv
Rajt: Vasvár, Nagy Gáspár Kulturális Központ
Cél: Vasvár, Nagy Gáspár Kulturális Központ
Indítás: 7.00-8.00 óra
Nevezési díj: 300.- Ft/fő
Szintemelkedés: 310 m
Szintidő: 12 óra

MTSZ, TT kártya kedvezmény minden távon 100 Ft.
A rajtban csomagmegőrzést vállalunk.

Ha érdeklődni szeretnél, e-mail-en vagy telefonon is szívesen segítünk!
Kiss Gábor szervező (VTSE), tel.: 30/334-6300, e-mail: vasvaritse@gmail.com

VII. Nagykun Vers- és Prózamondó verseny Nagy Gáspár emlékére

Berekfürdő Község Önkormányzata,
Csikos Sándor kunkapitány és a Bereki Irodalmi Társaság
a hagyományokhoz híven az idei évben is meghirdeti a
Nagykun Vers- és Prózamondó Versenyt, melyet idén
 Nagy Gáspár költő emlékére, emberi, művészi nagysága előtt tisztelegve rendez meg.

A verseny időpontja:  2010. április 24. szombat, 9 órától
A verseny helyszíne:  Bod László Művelődési Ház

A verseny célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük Nagykunság irodalmát. A versenyzőknek a kiírók által megadott listáról egy kötelező művet kell elmondani a Nagykunsághoz kötődő irodalmi alkotásokból, és egy szabadon választottat a magyar irodalomból. Az előadás időtartama nem haladhatja meg a 10 percet.

Kötelezően választható:
Nagy Gáspár versei és novellái vagy a Nagykunsághoz kötődő irodalmi alkotások, például: Berecz András, Csokonai Vitéz Mihály, Csukás István, Gombos Imre, Győrffy István, Kiss Tamás, Körmendi Lajos, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Szűcs Sándor művei.

A versenyt az alábbi kategóriákban rendezzük meg:
I. kategória: Általános iskolai alsó tagozatos tanulók részére
II. kategória: Általános iskolai felső tagozatos tanulók részére
III. kategória: Középiskolai tanulók részére
IV. kategória: Felnőttek részére

Jelentkezési határidő:  2010. április 12. hétfő

A találkozó fellépőinek előadásait szakmai zsűri kíséri figyelemmel. A találkozó résztvevői emléklapot vehetnek át.

A verseny programja:

 8:30 Regisztráció
          Helyszín: Bod László Művelődési Ház
                          Berekfürdő, Fürdő út 2.

 9:00 Elődöntők
       
13:00 Nagy Gáspár emlékkő avatása – Györfi Lajos, Magyar
          Örökség Díjas szobrászművész alkotása
          Helyszín: Berekfürdő, Termál- és Strandfürdő

14:00 Döntő

    
A verseny díszvendégei:
Jókai Anna,
Kossuth-díjas író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
Dr. Görömbei András,
az MTA tagja,  tanszékvezető egyetemi tanár, a  Nagy Gáspár Alapítvány elnöke
Kalász Márton,
költő, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke

Kiállítás Kiskőrösön

A Nagy Gáspár Kulturális Központ meghívója

Szentmise Nagy Gáspárért az Egyetemi Templomban

Halálának évfordulóján, január 3-án  az Egyetemi Templomban (Bp. V., Papnövelde u. 5-7.) az este 6 órai szentmisét a költő lelki üdvéért ajánlják föl.

Meghívó a nagykanizsai versmondó versenyre

Kiállítás és megemlékezés Rózsavölgyben

A Rózsavölgyi Egyesület tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
2009. október 17-én, 18 órakor kezdődő Rózsavölgyi Esték előadássorozatának

1956 Fénylő arcai címmel tartandó műsorára
Vendégek
Kiss Iván grafikusművész
Erdélyi György előadóművész

Személyes emlékeikről beszélget az animációs filmek rendezőjeként ismertté vált grafikus és az irodalomban jártas előadóművész, közös barátjuk, Nagy Gáspár költőre emlékezve.
A forradalomról született versek kötete, Kiss Iván grafikáival, megvásárolható.

Helyszín: Rózsavölgyi Közösségi Ház, 1221 Ady Endre út 25.
Megközelíthető a Batthyányi tértől, Móricz Zsigmond körtértől a 41-es villamossal, Rózsavölgyi-alsó mh.

László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület meghívója

2009. október 8. csütörtök, 19 óra

Budapest XII. kerületi Művelődési Központ, kupolaterem
(MOM, Bp. Csörsz u. 18.)

„Október végi tiszta lángok”
Emlékezés NAGY GÁSPÁR költőre

Beszélgetőtársak:
Monostori Imre irodalomtörténész, az Új Forrás folyóirat főszerkesztője
Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus
A beszélgetést vezeti:
Pécsi Györgyi kritikus, szerkesztő
Közreműködik:
Szabó András előadóművész
Az esten Nagy Gáspárról szóló filmből láthatnak részleteket.

Előadásaink díjtalanul látogathatók!
Mindenkit szeretettel várunk!

Irodalmi teaház

” A fény megérkezik” – Nagy Gáspár portré
május 19-én, kedden 18.30 órakor
Helyszín: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Művelődési Központ (1126 Bp. Csörsz u. 18.)

Idén május 4-én lenne 60 éves a költő. Halála előtt néhány évvel készült, a teljes életpályáját bemutató filmmel emlékezünk rá. A filmet Jánosi Antal rendezte.

A belépés ingyenes.
A bemutató után a szervezők mindenkit szeretettel várnak egy csésze teára.

II. Győri InternetVers Fesztivál

2009. május 7-8-9-én megrendezésre kerül a II. Győri InternetVers Fesztivál, melynek keretében kortárs költők verseire született dalokat mutatnak be a résztvevő verséneklő szólisták és zenekarok.
A rendezvény egyúttal három nagy magyar költő, Radnóti Miklós 100., Kányádi Sándor 80. és Nagy Gáspár 60. születésnapját emeli a középpontba.

Május 9. Megemlékezés Nagy Gáspár 60. születési évfordulójáról:
                    Közreműködik Gülch Csaba költő, újságíró,
                    Pátkai Tivadar költő, Dinnyés József, Hangraforgó

Nagy Gáspár emlékfa ültetése

Romháti László, volt pannonhalmi diák kezdeményezésére a két 100 éves budakeszi mamutfenyő és a Föld Napján telepített fenyőfacsemeték mellé egy újabb mamutfenyőt ültettek Nagy Gáspár emlékére. Beszédet mondott dr. Debreczy Zsolt, a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány kutatásvezetője.

A Nagy Gáspár Alapítvány felhívása

A Nagy Gáspár Alapítvány emlékház kialakítását tervezi Nagy Gáspár bérbaltavári szülőházában, amelyben emléket kíván állítani szerkesztői (HITEL folyóirat) és közéleti (Bethlen Gábor Alapítvány) munkásságának. Az emlékházat kulturális központként, irodalmi táborok színhelyeként kívánja működtetni. Az Alapítvány ezzel szeretné megőrizni és továbbvinni Nagy Gáspár költő, író, folyóirat- és rádiós szerkesztőnek a magyarság hagyományaihoz, a kereszténység örök értékeihez szorosan kötődő életművének szellemiségét. Az Alapítvány célja, hogy az életmű a nemzeti kultúra szerves részévé, annak eleven hagyományává váljon. Emellett támogatni és ösztönözni kívánja azokat a törekvéseket, melyek a magyar nép történelem során felhalmozott értékeit tudatosítják, őrzik és gyarapítják.
Az Alapítvány közhasznú minősítéssel rendelkezik.

BANKSZÁMLASZÁMA:    10918001-00000086-00100014

Kérjük, támogassa az Alapítvány céljait!

Kérjük, adja meg nevét és címét az alábbi elérhetőségeken, és a felajánláshoz csekket küldünk:

Postacím:      Nagy Gáspár Alapítvány 2092. Budakeszi, Felkeszi u. 17.
e-mail:           bela.petrik@t-online.hu

Köszönettel: Nagy Gáspár Alapítvány

Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasváron

Május 2-án tartották Vasváron a művelődési ház névadó ünnepségét. A város és környékének kulturális életét szervező új intézmény 2006-ban épült meg, s 2009 májusától Nagy Gáspár Kulturális Központ néven működik.
V. Németh Zsolt polgármester, országgyűlési képviselő köszöntő és méltató szavai mellett Monostori Imre és Szakolczay Lajos irodalomtörténészek idézték fel a névadó költő életútját és munkásságát. A rendezvényen adták át az Életünk című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat Nagy Gáspár-díját. Az elismerést idén Kulin Ferenc irodalomtörténész vehette át Majthényi Lászlótól a Vas megyei közgyűlés alelnökétől és Alexa Károly főszerkesztőtől.
Az ünnepélyes programban közreműködött Blaskó Péter színművész és a Városi Kórus.
Az ünneplő közönség délután a nagytilaji temetőben tisztelgett a költő sírja előtt.

Fotó- és képzőművészeti pályázat

A Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Nagy Gáspár Városi Könyvtár fotó és képzőművészeti pályázatot hirdet „Jegyezvén szalmaszállal” címmel Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő, író születésének 60. évfordulója tiszteletére.
A pályázat célja, hogy minél többen megismerjék Nagy Gáspár erkölcsi magatartását is tükröző költői világát, amelyet monográfusa Görömbei András irodalomtörténész így jellemzett: „Személyisége, művészete tisztaságot sugároz és követel”
A pályázatokat két kategóriában értékeljük:

1. Versillusztráció Nagy Gáspár valamely versére.
Beküldhető bármilyen technikával készült egyedi képzőművészeti alkotás: grafika, festmény, textilkép stb. legfeljebb 3 db maximum A/3-as formátumban.(Az alkotó nevét, életkorát és elérhetőségét kérjük feltüntetni a pályaművek hátoldalán vagy alján.)

2. Fotó, fotómontázs Nagy Gáspár verseihez kapcsolódóan vagy prózai írásai alapján.
Beküldhető legfeljebb 3 db alkotás, maximum A/3-as méretig (A fotókat a választott verssel vagy prózarészlettel együtt külön-külön borítékban kérjük beküldeni, és arra ráírni a szerző nevét, életkorát, lakcímét, telefonszámát esetleg e-mail címét. A fotókat, ha lehet digitális formában is kérjük mellékelni.)

A pályaművek beadása: postai küldeményként legkésőbb április 21-ig postára adva (cím: Nagy Gáspár Városi Könyvtár  2092 Budakeszi, Fő u. 108. www.ngvk.hu) vagy nyitva tartási időben személyesen április 24-ig.
A zsűri tagjai:
Callmeyer Ferenc építész, Czifra Lajos fotóriporter, György Tamásné fotóművész, Orosz István képzőművész, Richly Zsolt rajzfilmrendező, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Hidas Mátyás az alapítvány kuratóriumának elnöke

A díjak mindkét kategóriában:

16 év feletti pályázóknak:
I. helyezett 30.000 Ft
II. helyezett 20.000 Ft
III. helyezett 10.000 Ft

16 év alatti pályázóknak:
I. helyezett  10.000 Ft értékű könyvutalvány
II. helyezett   8000 Ft értékű könyvutalvány
III. helyezett  5000 Ft értékű könyvutalvány

Eredményhírdetés és a díjazott munkák kiállításának megnyitója: 2009. május 9-én 15 órakor lesz a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban.
A díjazottak kiállítása 2009. május 9-től május 20-ig megtekinthető az Erkel Minigalériában.
A beküldött alkotásokból több helyszínen és időpontban szeretnénk kiállítást rendezni, ezért a pályázat kiírói kérik a pályaművek beküldőinek hozzájárulását a vándorkiállításon való részvételhez és a kiírók honlapján való megjelentetéshez.

Alapítvány Nagy Gáspár emlékére

A két éve elhunyt Nagy Gáspár költő felesége és gyermekei 2009. január 20-án létrehozták a Nagy Gáspár Alapítványt. Az Alapítvány emlékház kialakítását tervezi Nagy Gáspár szülőházában, amelyben emléket állít szerkesztői (HITEL folyóirat) és közéleti (Bethlen Gábor Alapítvány) munkásságának. Az emlékházat kulturális központként, alkotótáborok színhelyeként kívánja működtetni.

Az Alapítvány emléket állít Nagy Gáspár költő, író, folyóirat- és rádiós-szerkesztőnek, a magyarság hagyományaihoz, a kereszténység örök értékeihez szorosan kötődő életművének, annak érdekében, hogy az életmű a nemzeti kultúra szerves részévé, annak eleven hagyományává váljék.
Az Alapítvány e célokkal segíti a magyar irodalom és a hozzá kapcsolódó társművészetek (képző- és zeneművészet) értékeinek bemutatását, különös tekintettel a XX. század második felétől kezdődően létrejött alkotásokra. Támogatni és ösztönözni kívánja azokat a törekvéseket – határainkon belül és túl – melyek a magyar nép történelem során felhalmozott értékeit tudatosítják, őrzik és gyarapítják.

Nagy Gáspár tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd Szombathelyen népművelés és könyvtár szakon végezte. 1976-80 a Móra Kiadó szerkesztője. 1981-től 1985-ig a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben tagjai közé választotta a Magyar Művészeti Akadémia. József Attila-, Kossuth-, Magyar Örökség-, Prima-díjjal és számos más elismeréssel méltatott költő. Életművének fontos része volt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének őrzése és eszméinek képviselete. Nagy Gáspár művészete és emberi tartása a tisztesség, bátorság, tehetség egymást erősítő példája a magyar irodalomban. Több műve, köztük A Fiú naplójából (1981) és az Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) című verse az 1989-es politikai rendszerváltás szellemi előkészítője. Versei miatt több folyóiratot, így az Új Forrást, Tiszatájat bezúzatták, szerkesztőit leváltották, Nagy Gáspár pedig kénytelen volt lemondani írószövetségi tisztségéről. Lenyűgöző erkölcsi nyugalommal és biztonsággal fogalmazta meg küldetését, mely szerint a költőnek emlékeznie és látnia “esküdt kötelesség”. A hazugság, cinizmus, árulás, nemzeti felelőtlenség, történelmi tudatzavar, erkölcsi nihilizmus ellen küzdve adott és ad ma is példát arra, hogy modernség és közösségi felelősség, hagyományok gazdag sokféleségéhez való kötődés és újítás, erkölcs és esztétikum nem kizárják, hanem hitelesítik egymást a művészetben. Nemcsak néhány történelmi jelentőségűvé vált “rendszerváltó” versével járt ösztönzőn, eszméltetőn előtte a magyarországi és kelet-közép-európai változásoknak, hanem a legújabb időknek is félelem nélküli megítélője. Egész személyisége, művészete tisztaságot sugároz és követel.

Budapest, 2009. január 20.

Dr. Görömbei András (elnök), Pécsi Györgyi (alelnök), Szabó Márta (alapító), dr.Petrik Béla (titkár), Monostori Imre, Ablonczy László, dr. Korzenszky Richárd, Dr. Jánosi Zoltán, Dr. Nagy Gábor, Orosz István, Papp Endre (kurátorok)

“A költő hazatér” II. vers és prózamondó találkozó

Nagy Gáspár emléke, és emberi, művészi nagysága előtt tisztelegve, a Vasvári Művelődési Ház, Bérbaltavár, Nagytilaj Önkormányzatai, és a Vasvári Színi Egylet vers- és prózamondó találkozót szervez 2009. január 17. -én. A rendezvény de.10 órakor kezdődik a bérbaltavári kultúrházban. A versmondók és a rendezvény vendégei a délutáni órákban Nagytilajon, Nagy Gáspár nyughelyénél emlékeznek meg a költőről.

A találkozó védnökei:
V. Németh Zsolt Vasvár Város Polgármestere,  Majthényi László a Vas Megyei Közgyűlés Alelnöke, Fukszberger Imre a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Elnöke.
Fővédnök: Lezsák Sándor író
A szakmai zsűri tagjai:
Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Faragó Laura énekművész, Lezsák Sándor író, Devecseri Zoltán költő, Balogh József költő.

Szentmise Nagy Gáspárért az Egyetemi Templomban

Halálának évfordulóján, január 3-án  az Egyetemi Templomban (Bp. V., Papnövelde u. 5-7.) az este 6 órai szentmisét a költő lelki üdvéért ajánlják föl.

Kiállításmegnyitó Szegeden

Nagy Gáspár versmondó verseny és emléktábla avatás Nagykanizsán

Dombormű-avatás Szombathelyen

Nagy Gáspár egykori szombathelyi évfolyamtársai kezdeményezésére, a volt szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola (ma Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ) Magyar utcai kollégiumának falán felavatták Nagy Gáspár (hajdani diáktárs) bronz domborművét, Kő Pál, Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.
A volt évfolyamtársra és barátra Pörös Géza, a Duna Tv alelnöke emlékezett.
A műalkotást a volt évfolyamtárs, Wehner Tibor, Munkácsy-díjas művészettörténész méltatta.

Szokolay Sándor: Október végi tiszta lángok

Szokolay Sándor – Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok című versciklusára írt – oratóriumának ősbemutatóját tartották a Művészetek Palotájában.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényelte, közreműködött a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa.
A 70 perces zenemű oratórikus emlékezés 1956 hőseire.

Tanulmányok Nagy Gáspárról

Egyetemi jegyzetként tanulmánykötet jelent meg a költőről a Debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál. Görömbei András válogatásában és szerkesztésében az 1975 és 2008 között megjelent elemzések, kritikák közül 45 tanulmányt tartalmaz a belső terjesztésre készült kiadvány.

Könyvbemutató Budakeszin a Nagy Gáspár Városi Könyvtárban

A Magyar Napló és a Magyar Katolikus Rádió közös kiadásában megjelent
Nagy Gáspár – Szakolczay Lajos:
“Ameddig temetetlen holtak lesznek…” c. kötet bemutatóját tartották a Budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtárban.
A kötetről Ács Margit író, kritikus és Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus beszélgetett.

Könyvbemutató

A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó és a Magyar Írószövetség közös rendezvényeként
május 13-án 18 órakor
Nagy Gáspár Szaltószabadság – Válogatott versek
című kötetének bemutatóját tartották a Magyar Írószövetségben.

Az est házigazdái: Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke és Biernaczky Szilárd a Mundus Kiadó igazgatója
A kötetről Pécsi Györgyi, a könyv szerkesztője és Szakolczay Lajos irodalomtörténész, kritikus beszélgetett.

Nagy Gáspár pályázat, 2008

A budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium ismételten pályázatot írt ki Nagy Gáspár költői életművére való emlékezéssel. A pályázatra idén az algimnazisták rajzpályázatai érkeztek be, amelyek Nagy Gáspár egy-egy versének élményvilágát jelenítették meg a rajzművészet eszközeivel.
A pályázat nyertes alkotásai a gimnázium aulájában kerültek kiállításra. A tanulókat tárgy- és könyvjutalomban részesítették. A díjak átadására Nagy Gáspár születésnapját követően került sor a gimnázium valamennyi tanulójának jelenlétében megtartott reggeli imádság keretében.

A Budakeszi Könyvtár felvette Nagy Gáspár nevét

Budakeszi Város Önkormányzata 2008. május 7-én névadó ünnepséget rendezett a Budakeszi Városi Könyvtárban, melynek keretében a Könyvtár felvette Nagy Gáspár költő nevét.
A Nagy Gáspár Városi Könyvtár új logóját Orosz István grafikusművész tervezte.

A névadó ünnepség vendégeit Tagai István Budakeszi város polgármestere és Béresné Dávid Magdolna könyvtárigazgató köszöntötte.
Nagy Gáspár életművét Görömbei András akadémikus, Kossuth-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára méltatta.
Budakeszin élő barátok idézték fel a költő emlékét: Keresztes Dóra Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, Balázs-Béla dijas animációs filmrendező és Petrik Béla jogász.
Szabó András előadóművész tolmácsolta a költő verseit.
Az ünnepségen közreműködtek a Czövek Erna Zeneiskola növendékei.

Könyv- és lemezbemutató

A FÓKUSZ Egyesület, a Magyar Írószövetség Költői Szakosztálya és
a Magyar Katolikus Rádió közös szervezésében
a Magyar Írószövetség Klubjában tartották meg
a Magyar Napló Kiadó és a Magyar Katolikus Rádió kiadásában megjelent

NAGY GÁSPÁR – SZAKOLCZAY LAJOS

Ameddig temetetlen holtak lesznek…
című album és CD-melléklet bemutatóját.

A kötetet bemutatta:
OLÁH JÁNOS a Magyar Napló főszerkesztője
SZAKOLCZAY LAJOS irodalomtörténész, kritikus
Közreműködtek: Bolla Milán hegedűművész és Borbély T. András színművész

Sírkőszentelés Nagytilajban

Nagy Gáspár költő sírkövét, melyet Schall Nándor kőfaragó mester készített, Veres András szombathelyi megyéspüspök szentelte fel a nagytilaji temetőben. A szertartáson a Vasvár Városi Kórusegyesület énekelt.

A nagytilaji kultúrház kertjében tartott megemlékezésen Ágh István, Görömbei András, Juhász Judit, Orosz András, Petrik Béla, Szakolczay Lajos és Szokolay Sándor beszélt a költőről. Szabó András előadóművész és Kovács Gábor muzsikus Nagy Gáspár verseket adott elő.

Az emlékműsor keretében került átadásra az Életünk folyóirat Nagy Gáspár-díja is. A díjat Majthényi László, a Vas megyei Közgyűlés alelnöke adta át Czakó Gábor írónak.

Nagy Gáspár posztumusz Nyugat-Dunántúli Sajtódíjat kapott

A Magyar Újságírók Közössége Nyugat-dunántúli Tagozata, a szombathelyi Éhen Gyula Kör és a Szövetség Szombathelyért Egyesület szervezésében Szombathelyen a Művészetek Háza Szalonjában került átadásra a Nyugat-Dunántúli Sajtódíj. Bodor Ferenc, a Vas Népe sportrovatvezetője – huszonnégy éves újságírói munkásságáért -, és Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő, a Hitel című folyóiratnál és a Magyar Katolikus Rádiónál végzett munkájának elismeréséért – kapták a díjat.

Kiállításmegnyitó Veszprémben

A Budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban megrendezett

„Hullámzó vizeken kereszt…” c. kiállítás második állomása Veszprém volt március 4-17 között.

A Pannon Egyetem Közművelődési Titkársága szervezésében az Egyetem aulájában, a kiállítást Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjel és Kőrösiné dr. Merkl Hilda, irodalomtörténész nyitotta meg.
Közreműködtek a Pannon Egyetem hallgatói.

Versmondó verseny Bérbaltaváron

A Vasvári Művelődési Ház, a Bérbaltavári Önkormányzat, a Nagytilaji Önkormányzat és a Vasvári Szini Egylet szervezésében a Bérbaltavári Művelődési Házban tartották meg azt a verstalálkozót, melynek célja Nagy Gáspár műveinek, művészetének megismertetése szülőföldjével. A helyiek bevonásával sikerült a rendezvény előkészítése, megszervezése. amelyen 8 község versmondói szerepeltek, az óvodáskorútól a 70 év feletti résztvevőig.

A találkozó végén megkoszorúzták a baltavári szülőházat és a nagytilaji temetőben a költő sírját.

Hullámzó vizeken kereszt – kiállításmegnyitó Budakeszin

Szentmise Nagy Gáspárért az Egyetemi Templomban

Nagy Gáspár halálának első évfordulóján a Budapesti Egyetemi Templomban az este 6 órai szentmisét Bíró László püspök úr celebrálta.

Nagy Gáspár versmondó verseny Nagykanizsán

A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő emlékére városi versmondó versenyt rendezett középiskolások számára. A versenyre huszonhárom középiskolás diák jelentkezett. A Hevesi Sándor Művelődési Központ Zala Márk termét megtöltötte a szép számú érdeklődő közönség. A rendezvény nyitányaként a Duna Televíziótól kapott filmrészletek bejátszásával megidézték a korán elhunyt költő személyét, aki beszélt költői hitvallásáról, az emberi tartás fontosságáról. A meghitt pillanatok után Balogh László, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke meleg szavakkal méltatta Nagy Gáspár munkásságát. A versenyen 18 diák tolmácsolta a költő szép gondolatait a Kardos Ferenc, Marton Istvánné és Nagy Réka Anna (a költő lánya) alkotta zsűri előtt. Első helyezett Horváth Réka, második Kanász Viktor, harmadik Meggyes Melinda. Különdíjjal jutalmazta a zsűri Horváth Bálint és Kupó Péter teljesítményét. Valamennyien a Batthyány Gimnázium tanulói. A verseny győztesei, szervezői délelőtt felkeresték Nagytilajban a költő sírját, ahol tiszteletteljes főhajtással elhelyezték az emlékezés koszorúját.

Kanizsa, dél-zalai hetilap, 2007. október 31.)

Nagy Gáspár posztumusz Mikszáth Kálmán díjat kapott

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Polgári Média Egyesület és a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége a konzervatív szellemiségű irodalmárok elismerésére alapította a Mikszáth Kálmán díjat. A Mikszáth Kálmán Kulturális és Média Alapítvány elnöke Fábián Gyula író. A Fábián Gyula, Hámori József, (a MTA alelnöke, egyetemi tanár, kutatóprofesszor) és Andrásfalvy Bertalan (etnográfus, a néprajztudomány doktora) alkotta háromtagú kuratórium 2007-ben Nagy Gáspárnak ítélte a díjat.

Nagy Gáspár emlékest a József Attila Megyei Könyvtárban Tatabányán

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára
a Keresztény Pedagógus Társasággal közös rendezvényt szervezett
Nagy Gáspár költő, esszéíró emlékére.
Az est vendége Görömbei András irodalomtörténész volt.

Zene és magyarság címmel Szokolay Sándor előadása Budakeszin

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör meghívására
a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában

Szokolay Sándor zeneszerző emlékezett

Nagy Gáspárra, közös alkotómunkájukra;
a Symphonia Ungarorum és az Október végi tiszta lángok című oratórium születésére.

Nagy Gáspárra emlékeztek a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban

Az est keretében megemlékeztek az idén január harmadikán elhunyt költőre és bemutatták Nagy Gáspár: Sárfelirat című posztumusz kötetét.

Az esten bevezetőt mondott Fenyvesi Félix Lajos író, költő.

Nagy Gáspárra Juhász Judit a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese és Olasz Sándor a Tiszatáj főszerkesztője emlékezett.

Az esten közreműködött Hegedűs Katalin zongoraművész, valamint Fodor Tamás hegedűművész.

Emlékest Debrecenben az Ünnepi Könyvhéten

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Főnix Rendezvényszervező Kht. a Kölcsey Központban Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő tiszteletére emlékestet rendezett.

Félelmen túli
In memoriam Nagy Gáspár
A műsort összeállította és bevezetőt mondott: Görömbei András akadémikus
Verssel és zenével közreműködtek:
Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész
Kubik Anna Jászai Mari-díjas, Érdemes művész
Rozs Tamás a Szélkiáltó együttes tagja
Vox Iuventutis Csokonai-díjas gyermekkórus Karnagy: Pallagi Etelka

Nagy Gáspár pályázat díjátadása

A budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium tanulmányi pályázatára számos, Nagy Gáspár költészetével foglalkozó dolgozat érkezett, amelyek közül a díjazottak magas színvonalon értékelték és elemezték a költői életművet, illetőleg annak egy-egy vonatkozását, így például az 1956-os forradalom értékrendjéhez, erkölcsiségéhez való kapcsolódását. A pályázók pénz- és könyvjutalomban részesültek, melyek átadására Nagy Gáspár születésnapján került sor a gimnázium valamennyi tanulójának jelenlétében megtartott reggeli imádság keretében.

Nagy Gáspár-díj átadása Kőszegen

Az Életünk új helyén, a Sgraffitós házban adta át a díjakat

A költő nevének “megyei fenntartására ” alapította az Életünk a Nagy Gáspár-díjat, amelyet pénteken adtak át Zalán Tibornak. A folyóirat másik díjazottja, a nívódíjas, Buji Ferenc lett.
A Sgraffitós házban nemcsak az Életünk rendezkedik be, hanem egy olyan intézet is, amely a megyei irodalmi kultuszokat kívánja ápolni Berzsenyi Dánieltől Nagy Gáspárig. Amikor felmerült, hogy az Életünk Nagy Gáspár-díjat alapít, a megyei közgyűlés is azon nyomban a kezdeményezés mellé állt.

Az emlékezésnek és a díjátadásnak a pénteki nap, május 4. kiváló alkalomként szolgált, hiszen Nagy Gáspár születésnapjára emelhették poharukat a résztvevők. Majthényi László megyei alelnök elmondta, hogy többen is szeretnék megörökíteni Nagy Gáspár szellemiségét névadással: van olyan település, amelyik a művelődési házát szeretné róla elnevezni, van olyan ötlet, amely megyei szavalóversenyt kíván létrehozni, ahol Nagy Gáspár verseit mondják, és pártolják azt a kezdeményezést, amely szeretné, hogy a bérbaltavári szülőház részese legyen a Nagy Gáspár-kultusznak, szellemi monostora legyen a vasi-zalai határvidéknek.

– Aki ismeri a lapunkat, tudja, hogy nem a talmiság, a “kurzus ” művei szoktak megjelenni nálunk. Díjainkat egy független zsűri ítéli oda, ez nagyjából a szerkesztőség tagjaiból áll – mondta Alexa Károly, az Életünk főszerkesztője, amikor a folyóirat nívódíja mellett első alkalommal átadták a Nagy Gáspárról elnevezett díjat is.

– A nívódíjat Buji Ferenc kapja, akit ritkán látni tévécsatornákon, és még a Friderikusz-show-ban sem szerepelt. Nyíregyházán él. Radikális gondolkodó, esszéket ír, a tradicionális gondolkodás továbbépítője, aki a közhelyszerű témákban is megtalálja, ami magyarázatra szorul. Az Életünk Hamvas-számában (2007/2-3.) is publikált “A görögségtől a kereszténységig ” címmel. Van egy könyve, ami pár oldalas értekezésekből áll; vizsgálja például Krisztus azon szavait, amelyeket az egyházak nem szívesen használnak, amelyek a híveket leckék elé állítják, feladatokat adnak nekik – fűzte Buji Ferenc bemutatását Alexa Károly, kiemelve továbbá, hogy a szerző “olyan keresztény gondolkodó, akinek nem sekrestyeszagú fogalmazványai vannak, hanem valóban elgondolkodtatóak “.

Buji Ferenc a köszönetnyilvánításában kiemelte, hogy különösen fontosnak látja, hogy a nívódíjat a Hamvas-tanulmányért kapta.

– Nehezen írtam róla, mert belém szervesült, belső barátom lett, akit nem szívesen tárgyiasítottam. Hamvas egész életében magáról írt, nem rosszul. Aki róla ír, összeméri magát vele. Olvasni sem szerettem róla. Szerintem csak Kemény Katalin tudott írni róla, ő rendeltetett arra, hogy egy géniusz mellé kerülve írásaival is őt szolgálja – mondta. – E tanulmány előtt csak egyvalamit követtem el vele kapcsolatban, érdekes módon az is Szombathelyhez kötődik. Épp 25 évvel ezelőtt itt voltam katona a “Hotel Garasinban “. A szabadidőmet a könyvtárban töltöttem, ott olvastam végig az életművet. Társszerkesztője voltam az Aknavető Híradó című faliújságnak, így elhelyeztem ott egy Hamvas-írást, szerencsére a tisztikarból a faliújságot senki nem olvasta.

Az esten a Nagy Gáspár-díjat (a Blaskó János szobrászművész alkotta plakettet) Zalán Tibor kapta, akinek laudációját Bokányi Péter mondta el. Arra emlékezett, ahogy Zalán húszévesen hozzászólt az irodalmi élethez “Arctalan nemzedék ” című röpiratával, ma pedig ötvenegy évesen a “Berzsenyi Hegyhátszentmártonban ” című verssel szól hozzá a létszakmai vitához. Zalán Tibor felolvasta ezt a verset (ami az Életünkben jelent meg); azzal: “Fáj és örülök, hogy Nagy Gáspárról nevezték el a díjat, amit kaptam. Ő szerkesztette az első könyvemet. Ritkán találkoztunk, de a barátom volt. Ma megint találkoztunk. Köszönöm nektek is, neki is. “

(Merklin Tímea: Vas Népe, 2007. május 8.)

Nagy Gáspár konferencia Nyíregyházán

“A vers mégis maga a remény”
(Nagy Gáspár)

A Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Karának Irodalom Tanszéke és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori Iskolája a közelmúltban elhunyt Nagy Gáspár Kossuth-díjas író tiszteletére tudományos konferenciát rendezett. A 2007. május 3-án, a Nyíregyházi Főiskola dísztermében megtartott konferencia díszvendége Szabó Márta, az író felesége volt. A konferencia résztvevőit Jánosi Zoltán kari főigazgató köszöntötte. Megnyitó beszédet mondott Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. A rendezvény alkalmat adott a Miskolci Egyetem professzorainak üdvözlésére. 70. születésnapja alkalmából Kabdebó Lóránt egyetemi tanárt Jánosi Zoltán, Ferenczi László egyetemi tanárt Karádi Zsolt köszöntötte.

Jánosi Zoltán, Kalász Márton, Ferenczi László megnyitó szavai után Kalász Márton elnökletével zajlott a konferencia első szakasza.
Görömbei András az életmű monográfusa Nagy Gáspár posztumusz kötetét, a „Sárfelirat”-ot mutatta be. Az előadás részletesen vizsgálta a szerző utolsó pályaszakaszát, a „Sárfelirat”-ban használt lírai beszédmód, tematika, motívumrendszer összetevőit. Érzékeny, személyes hangú interpretációja a kortárs líra viszonyítási rendszerét is figyelembe véve tapintotta ki a Nagy Gáspár-líra újabb erővonalait.
Cs. Varga István „Valaki ír a kezeddel” – „Szakralitás és poézis Nagy Gáspár költészetében” címmel a lehető legtágabb kultúrtörténeti, vallásbölcseleti dimenzióba állította a Nagy Gáspár-szövegeket. Ihletett előadásában a poétikai analízis kereteit meghaladva a hitélet, az egyéni és közösségi transzcendencia-élmény lírai kivetülését is elemezte.
Dobos Marianne: „Belátás” – „Miért választottam Nagy Gáspár versét kötetem mottójául?” című előadásában – tudatosan vállalva a konfesszionális esszé szubjektivitását – hatáselemzésre, a személyes olvasmányélmény vizsgálatára vállalkozott. Kitért arra is, hogy az életmű miként alakította saját szemléleti rendszerét, világérzékelését.
Antal Balázs: „Hosszú kéjben megmártott szövegtöredékek könyvéről” – Nagy Gáspár: „Augusztusban, Ludvík Jahn nyomában” című könyvéről címmel megtartott előadása érzékeny szövegelemző apparátust mozgósítva, – a prózapoétikai iskolák túlzásaitól tartózkodva – árnyalt elemzését adta az életmű egy kevésbé tárgyalt, a kritika és a befogadói köztudat által nem eléggé ismert darabjának.
Kabdebó Lóránt Nagy Gáspárral kapcsolatos személyes emlékeit idézte fel, többnyire megíratlan, egy későbbi biográfia számára is nélkülözhetetlen történetekkel ajándékozva meg a hallgatóságot.

A konferencia második részében Kabdebó Lóránt elnökölt.
Első előadóként Órás Enikő Nagy Gáspár és Szabó Lőrinc költészetének kapcsolódási pontjai tárta fel.
Lipa Tímea „Költészet, írás” címmel a személyiség, a költői szerep alakulástörténetét nyomon követve, néhány kiemelt szöveg részletesebb elemzésére vállalkozva vizsgálta Nagy Gáspár műveit.
Szabó Edina „Nagy Gáspár lírájáról” című dolgozata a kortárs líra kontextusába állítva kísérelte meg újabb olvasatát adni az életműnek.
Gerliczki András „Párhuzamos koporsók” – „párhuzamos életek” címmel a Földi pörök talán legfontosabb ciklusáról beszélt. Az emlékezés szövegformáló szerepéről, a lírai megszólítás poétikai és retorikai funkciójáról értekezve azt is hangoztatta, hogy a vizsgált szövegegyüttes esztétikumon túli, személyes és közösségi gesztusokat is mozgósít.
Karádi Zsolt „A síri csöndben kövek zuhognak” című dolgozata Nagy Gáspár és a „Zónaidő” viszonyát vizsgálta. Elemzésének különlegességét a kulturális környezet, a filmesztétikai vonatkozások kutatása adta.

A harmadik szakasz elnöke Ferenczi László volt.
Elsőként Antal Attila „Történelem és aktualitás” címmel Nagy Gáspár történelmi tárgyú verseiről értekezett. A korszerű irodalmi értékközvetítés jegyében az „Ott, Lepantónál (1571. okt. 7.)” című vers értelmezésével nyújtott új modellt a kortárs műelemzés megújításához.
Rutkai Balázs „Nagy Gáspár társadalomképe. A NI-vers politikai vihara” című előadása biztos fogódzókat kínált kollektív történelmi emlékezetünk felfrissítéséhez. Irodalom és társadalom viszonyának vizsgálatában következetesen a líratörténeti közelítés szempontjait érvényesítette.
Nagy Csilla „A tizedik év” című előadása is hasonló elvek mentén épült fel.
Nagy Balázs a biblikus motívumkör elemeit vizsgálta Nagy Gáspár költészetében.
Veláczki László „Közelítések” címmel fűzött megjegyzéseket Nagy Gáspár költészetéhez. Elemzése, hatástörténeti áttekintése őszinte, értékközpontú újraolvasásra tett javaslatot. Konferenciazáró előadása az életmű kánonbeli szerepének újragondolását, a hiányzó interpretációk megírását tekintette a legsürgetőbb szakmai feladatnak.

János István

Irodalmi emlékest Dunakeszin

A Dunakeszi Civil Fórum rendezésében
2007. április 27.-én 19 órakor
Nagy Gáspár költő irodalmi emlékestjére került sor.

A rendezvény fővédnöke: Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő
Védnök: Vári Fábián László kárpátaljai magyar költő

Közreműködtek:
Császár Angela színművész,
Ferencz Éva előadóművész,
Ordasi Éva előadóművész,
Csurka László szinművész,
Selley Zoltán előadóművész,
Szabó András előadóművész,
Túlpart együttes – Molnár Katalin, Barna Balázs, Fodor Miklós, Robotka Tamás, W.Nagy Péter.
Műsorvezető: Juhász Judit a Katolikus Rádió vezérigazgató helyettese.
Az irodalmi est színhelye a Széchenyi István Általános Iskola aulája.
Az estet rendezte és szervezte: Antal Attila

Költészet napi megemlékezés Turán

A Bartók Béla Művelődési Ház (Tura)
2007. április 15-én, vasárnap 16 órakor
a Költészet napja alkalmából műsort rendezett

Szabadrabok címmel.

Ordasi Éva előadóművész és
Maczkó Mária népdalénekes
Nagy Gáspár emlékére készült összeállításukat adták elő.

Szakolczay Lajos előadása Nagy Gáspár költészetéről

A Budakeszi Könyvtárban 2007. április 12-én 18 órakor
Szakolczay Lajos tartott előadást
Nagy Gáspár költészetéről.

Irodalmi est a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör szervezésében

A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör

\"nem szabad feledni\" címmel

Nagy Gáspár költő emlékére irodalmi estet rendezett
a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában. (Budakeszi, Széchenyi u. 141.)

Meghívott vendégek:
Juhász Judit a Magyar Katolikus Rádió főigazgató helyettese,
N.Pál József irodalomtörténész,
Olasz Sándor irodalomtörténész, a Tiszatáj főszerkesztője,
Szakolczay Lajos irodalomtörténész,
Orosz István grafikus,
Kiss Iván grafikus,
Ferencz Éva énekművész,
Sudár Annamária előadóművész,
Szabó András előadóművész.

TF ESTÉK

Búcsú Nagy Gáspártól

Ágh István, Császár Angela, Csoóri Sándor, Görömbei András, Juhász Judit, Kalász Márton, Kiss Iván, Maczkó Mária, Szabó András, Szakolczay Lajos, Szokolay Sándor, Takács Bence….

Időpont: 2007. január 26. péntek, 18 óra.

Helyszín: TF Aula, Bp. Alkotás u. 44.

Nagy Gáspár pályázat

A budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium magyar irodalom tanárok munkaközössége, az igazgató segítségével és szellemi-erkölcsi támogatásával, tanulmányi pályázatot írt ki
Nagy Gáspár költői életművére való emlékezéssel. 
A pályázati munkák értékelésére és díjazására – Nagy Gáspár egyik barátja és tisztelője felajánlásából – májusban, a költő születésnapján kerül sor.

Nagy Gáspár-díj

Az Életünk c. folyóirat szerkesztősége a Vas Megyei Közgyűlés támogatásával Nagy Gáspár díjat alapított. Célja a lapban megjelent legjobb – a költő szellemiségéhez méltó –, publikáció elismerése. A Blaskó János szobrászművész alkotta plakettet és pénzjutalmat minden évben a költő születésnapján adják át.