Nagy Gáspár Emlékház - Programok

Adventi délután az Emlékházban

Karácsonyváró hangulatban, meghitt órát töltöttek együtt a résztvevők az Emlékház adventi programján. A Hangraforgó együttes 2 tagjának – F. Sipos Bea és Faggyas László – zenei műsorát közös éneklés is kísérte. Szabó András irodalmi válogatásában elhangzott versek, prózai részletek az adventi várakozásról, a kisded érkezéséről, lelkünkben az új ember születéséről, a szeretet erejéről szóltak. A ház melegnek nem mondható, éppen csak temperált kamrájában a szellemieken túl forralt bor és a forró tea melegítette az embereket.

Versmondók találkozója az Emlékházban

A nyári pajtarendezvények utolsó előadása

Az augusztus 26-án 15 órára meghirdetett pajtarendezvény a rekkenő hőség miatt nem a jól átfűtött pajtában, hanem az Emlékház árnyékos udvarrészében került megrendezésre.  A Zalai Harangláb Együttes – tagjai: Schreiner Jenő, Albert Elemér, Varga Zoltán és Kovács Péter – valamint Szabó András előadóművész műsorát hallhatta a közönség. Az ötágú síp jegyében a kisebbségi magyar irodalmak jeles képviselőinek egy -egy alkotása hangzott el Szabó András tolmácsolásában, melyet a népzenei együttes  színesített  anyaországi és határontúli tájak dialektusaival: a dunántúli, szatmári dallamok mellett a moldvai, mezőségi népzene is helyet kapott.
A rendezvényről a fotókat Pogács Mónika készítette.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat program keretében valósult meg.

A Muzsikás Együttes koncertje az Emlékház pajtájában

Az Alapítvány szervezte – Zene és irodalom címmel meghirdetett – nyári rendezvénysorozat június 17-én a Muzsikás Együttes szabadtéri koncertjével folytatódott a bérbaltavári Emlékház pajtájában. Kalotaszegi és dunántúli táncházi muzsika mellett Petrás Máriától vallásos énekek feldolgozását is hallhattuk. A közönség soraiban a helybeliek és a környező települések érdeklődői mellett távolabbról érkezett látogatók is szép számmal voltak. A vendégeket Gergye Rezső, az Alapítvány kurátora köszöntötte. Az est fotóit Pogács Mónika készítette.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat program keretében valósult meg.

Második pajtarendezvény

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat programjaként megvalósuló nyári rendezvények második programjára került sor június 3-án az Emlékház pajtájában. A délután házigazdája Gergye Rezső, az Alapítvány kurátora volt.
Boka Gábor vásári komédiás Petőfi Sándor János vitézének és Arany János Toldijának kalandjait megelevenítve hangulatos, vidám perceket szerzett a nézőknek, akik közül sokan az előadás szereplőivé is váltak.
A két produkció közötti szünetben Rajner Ágota a Petőfi Pegazus című társasjátékot mutatta be az érdeklődőknek, mások pedig Nagy Csapka Ivettel nemezeltek.
A  rendezvény fotóit Pogács Mónika készítette.

A 2023. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

Az idei díjátadó az Emlékház pajtájában került megrendezésre. Az ünnepség műsorában  „Töretlen gerincek kopogtatása” címmel Nagy Gáspár írásaiból válogatott összeállítás hangzott el Lázár Csaba előadásában. Közreműködött Négyessy Katalin gordonkaművész. Az előadás a Kárpát medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat program keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

A 2023-as Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadását Budakeszi, Vasvár városok Önkormányzatai és a Tamási Áron Közalapítvány támogatása tette lehetővé. A díjazott Kiss Iván grafikusművész lett. Az Orosz István grafikusművész által írt laudációt  Papp Endre olvasta fel. A Díjat Sigmond Bertalan Budakeszi város alpolgármestere, és Pelyach István az Alapítvány elnöke adta át.
A rendezvény fotóit Pogács Mónika készítette.

Petőfi körtefájáról származó facsemete került az Emlékház udvarára

Kovács Gyula gyümölcskertész, az őshonos gyümölcsfajták megmentésére létrehozott Tündérkert-hálózat életre hívójának ajándékaként, Szarvas József, Kossuth-díjas színművész ajánlásával az Emlékház udvarára került „Petőfi körtefája”.

Székelykeresztúron áll az a mára már kiszáradt körtefa, amely alatt – a legenda szerint – utolsó estéjét töltötte Petőfi Sándor. A körtefa 1969-ben kiszáradt, azonban oltóvesszők segítségével sikerült megmenteni az eredeti fa génállományát, így annak leszaporított oltványa is hozzáférhető. 
A facsemete elültetésre október 8-án a Bérbaltavári Önkormányzat, a Nagy Gáspár Alapítvány és a Vasvári Játékszín közreműködésével került sor.
Némethné Bekőcz Bernadett polgármester beszélt a Tündérkert mozgalomról, Gergyéné Szakály Georgina felolvasta Szarvas József üzenetét, majd Tóth Zsanett a Vasvári Játékszín tagja szavalta el Kányádi Sándor „Haldoklik az öreg tanú” c. versét.

Kedves Barátaim!
Barátsággal üdvözöllek benneteket, Baltavári faültetőket, mely alkalommal elültetitek Petőfi körtefáját. Nem szépelgő trendi megfelelési kényszerrel, hanem értékközvetítő jószándékkal és jóakarattal.
Ez a szombat délelőtti jócselekedet  jól rezonál Kányádi Sándor a haldokló öreg tanúhoz írott utolsó sorára, miszerint :
“És visszatér majd egyszer ide
Egy hatalmas hadsereggel.”
E hatalmas sereg egy katonája kerül most Baltavárra, hogy beteljesítse küldetését. Nagyon szép utat járó muszály gondosságok segítették, hogy e körtefával nem csak őshonos gyümölcs kultúránk egy őszi körtefáját, de nemzet tartó költő hősünk életének egy legendáját is oda mentik, jövőt idézve.
Kedves Barátaim !
Adjon Isten erőt ahhoz, hogy e gondolat ültette gyümölcsfát, Petőfi körtefáját termőig segítsétek úgy, hogy közben nem lankad hitünk az előttünk álló feladatok elvégzésében.
Baráti üdvözlettel
Szarvas József

Kányádi Sándor
Haldoklik az öreg tanú

Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik, ő látta volt
verset írni utoljára.

Alatta ült, onnan indult
éjfélkor a csatatérre…
Be rég is volt az a csata!
Van annak már jó száz éve.

Több is már, mint jó száz éve.
S a körtefa ma is áll még.
De mögötte, körülötte
olyan kicsi lett az árnyék.

Úgy összement s gyümölcsöt is
ritkán, ha vét nehány ága.
Híréhez hű méltósággal
készülődik a halálra.

Hogy nem is pusztult el eddig?
Társai már rég kidőltek –
kemény idők jártak, de ő
ellenállott az időnek!

Várt, mert tudta, ki alóla
indult el, annak győzni kell.
S visszatér majd egyszer ide
egy hatalmas hadsereggel.

(Nagygalambfalva, 1954)

Faluséták Nagy Gáspár szülőföldjén

Répcelaki verskedvelők látogatták meg az Emlékházat.

Cseh Tamás és Csengey Dénes dalai az Emlékház Pajtájában

A Vasvári Játékszín szervezésében, Beck Zoli és Szűcs Krisztián előadásában szólalnak meg eddig nem hallott Cseh Tamás és Csengey Dénes dalok.

A Múzeumok éjszakáján

Június 24-én, a Múzeumok éjszakáján este 7 és 10 óra között várta a látogatókat az Emlékház, ahol Gergye Rezső kalauzolta a betérőket. A Vasvári Játékszín tagjai verseket mondtak, filmvetítést tartottak a költő életművéhez kapcsolódóan. Az Emlékház Pajtájában fotókiállítást rendeztek be a bérbaltavári óvoda egykori óvoda-pedagógusa, Némethné Hajas Zsuzsa képeiből.

A Múzeumok éjszakán nyitva lesz az Emlékház

A Múzeumok éjszakája idei programjában Bérbaltavár is részt vesz. 2022. június 24-én este 10 óráig várja a látogatókat a bérbaltavári őslénytani kiállítás és a Nagy Gáspár Emlékház.

A 2022. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

Az idei díjátadó rendezvény helyszíne az Emlékház udvarán álló pajta volt. Némethné Bekőcz Bernadett, a bérbaltavári polgármester és Pelyach István, a Nagy Gáspár Alapítvány elnökének köszöntője után Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadták az “Öröknyár – in memoriam Nagy Gáspár” c. irodalmi összeállítást.
A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat az idén Cs. Nagy Ibolya kritikus, irodalomtörténész vehette át, akinek munkásságát Papp Endre méltatta.
A rendezvényről Rajner Ágota és Dr. Petrik Béla készítette az alábbi fotókat.
Bővebben Dr.Petrik Béla írása a Bárkaonline oldalán

A 2021. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

A hagyományos májusi rendezvény helyett az idén – a járványhelyzet miatt – július 24-én adták át a költőről elnevezett díjat Bérbaltaváron, a Nagy Gáspár Emlékházban.
A megjelenteket Pelyach István, az Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Némethné Beczők Bernadett, Bérbaltavár polgármestere köszöntötte.
Papp Endre a Díj kuratóriumának tagja adta át a díjat N. Pál József irodalom- és sporttörténésznek. Pécsi Györgyi irodalomtörténész méltatta a díjazottat.
Szabó András előadóművész Nagy Gáspár írásaiból olvasott föl, a Hangraforgó Együttes – F. Sipos Bea és Faggyas László – megzenésített versek előadásával gazdagította a programot.

Az alábbi fotókat Ádám Éva és Petrik Béla készítette

Pajtaavató Bérbaltaváron

A bérbaltavári Emlékház udvarán egy 60 m2 alapterületű, fedett, nyitott pajta épült meg 2018-ban a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt, és a MODERN-ÉP Építőipari Kft. támogatásával. Az Alapítvány kuratóriuma szűkkörű pajtaavatón mondott köszönetet a támogató cégek képviselőinek, melyen részt vett Bérbaltavár és Nagytilaj községek polgármestere is. Rajner Ágota vezetésével az „Üss a hasadra” Színpad néhány tagja Nagy Gáspár verseiből válogatott összeállítást mutatott be. Nagy Gábor az Emlékház kiállítását mutatta meg a vendégeknek. Az alábbi fotókat Ekler Andrea készítette.

Irodalmi tábor 2018

Ötödik alkalommal rendeztünk irodalmi tábort az Emlékházban június 25 és 29 között. A résztvevő diákok a körmendi, szombathelyi és tatai középiskolákból jöttek. A tábor témája a dualizmus korszaka volt, melyről Fónagy Zoltán és Pelyach István történészek, Harazdy Miklós zongoraművész, Fábián Márton középiskolai irodalomtanár és N. Pál József irodalomtörténész tartottak előadásokat. Nagy Gábor költő, irodalomtörténész Nagy Gáspár és kortársainak költészetét ismertette meg a diákokkal, Rajner Ágota művelődésszervező drámapedagógiai foglalkozásokat vezetett. A résztvevők megismerhették a csehimindszenti Mindszenty Emlékház kiállítását, kirándultak a Szajki tavakhoz, elkerékpároztak Nagytilajba, sőt a vállalkozóbbak – jó időben – kerékpáron tették meg az utat a bérbaltavári Emlékház és a csehimindszenti szállás között. A tábor megvalósítását az Alapítvány a Közjóért alapítványtól kapott pályázati támogatás tette lehetővé. A táboréletről a képeket Pogács Mónika és Rajner Ágota készítette.

A 2018. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

Május 5-én a költő születésnapjára emlékeztek barátai és tisztelői a Nagy Gáspár Emlékházban. Bérbaltavár polgármestere, Németh Béla tartotta az ünnepi köszöntőt. Az ezt követő műsorban a Nagy Gáspár Alapítvány kurátorai – Papp Endre, Jánosi Zoltán irodalomtörténészek, Gergye Rezső a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója, Monostori Imre irodalomtörténész, Orosz István grafikus, író, és Nagy Gábor költő, irodalomtörténész – szavaltak Nagy Gáspár verseket. Lekics Evelin Nagytilajból népdalokat énekelt, s a zalaegerszegi Harangláb Népzenei Együttes – vezetője Schreiner Jenő – játéka zárta a műsort. A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat ötödik alkalommal Pörös Géza filmszakíró kapta. A Díjat Monostori Imre, a Díj Kuratóriumának elnöke adta át, s Ő tartotta a laudációt is. A rendezvényről Pogács Mónika készítette a képeket.

Irodalmi tábor 2017

Július 10-14 között negyedik alkalommal rendeztünk irodalmi tábort az Emlékházban budapesti, körmendi, zalaegerszegi és szombathelyi diákok részvételével. Az idei előadások témája a reformkorszak volt, melyről Déry Attila építész, Kovács Gábor Dénes színháztörténész, Németh G.István zenetörténész, N.Pál József irodalomtörténész és Pelyach István történész tartottak vetített képes előadásokat a diákoknak. A tábor programjának gerincét ebben az évben is Nagy Gábor költő, irodalomtörténész Nagy Gáspár és kortársairól szóló előadásai és verselemző foglalkozásai jelentették, valamint Rajner Ágota művelődésszervező drámapedagógiai foglalkozásai. Kerékpártúra és fürdőzés, népi tánctanulás és reformkori kiflisütés színesítette a hét programját. A tábor megszervezését az Alapítvány a Közjóért pályázati támogatása tette lehetővé.

Megemlékezés a Költő szülőföldjén

A nagytilaji focipályán délelőtt megrendezett Nagy Gáspár Emléktorna után Bérbaltaváron folytatódott az emlékező rendezvény. Az Emlékházban került sor a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadó ünnepségére. A díjat ez alkalommal Keresztes Dóra grafikusnak adta át Monostori Imre, a Díj kuratóriumának elnöke. Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus méltatta a díjazottat. A műsorban fellépett a zalaegerszegi Harangláb Népzenei Együttes, Lekics Evelin versmondó Nagytilajból, Micsinai Dominik szavaló Nagykanizsáról és Tóth Zsanett a Vasvári Játékszín tagja. A rendezvényekről a fotókat Pogács Mónika készítette.

Bérbaltaváriak ünnepi megemlékezése az Emlékházban

2016. október 23-án délután a Nagy Gáspár Emlékházban tartották a település ünnepi rendezvényét. “Fénylő arcok” címmel Gergye Rezső rendezett színpadi előadást 1956-ról Nagy Gáspár verseinek feldolgozásával. A Tóth Zsanett, Bejczi Rita, Cseri Alexandra, Horváth Krisztina, Zalka Péter, Némeh Anita és Giczi Márk által bemutatott színpadi verses összeállítás után Németh Béla, Bárbaltavár polgármestere osztotta meg a hallgatósággal 56-ot idéző gondolatait, családja “személyes 56”-ját. (Az emlékező beszéd a Hírek, rendezvények menüpontban.) Ezután Dr.Petrik Béla az Alapítvány titkára beszélt “Az emlékezetvesztés ellen”, Nagy Gáspárról, 1956 eszméjének ébrentartásáról. Végezetül bemutatta az új Nagy Gáspár kötetet, mely Októberi stációk címmel Pécsi Györgyi szerkesztésében a Nap Kiadó gondozásában jelent meg a napokban. A rendezvényről a fotókat Pogács Mónika készítette.

Németh Béla, Bérbaltavár polgármesterének ünnepi beszéde:

Tisztelt Egybegyűltek!

Köszöntök mindenkit itt nálunk Bérbaltaváron, a Nagy Gáspár Emlékházban, ezen a különlegesnek tervezett 1956. október 23.-ai megemlékezésen.

Az volt a célunk ezzel a műsorral, hogy a 60 évvel ezelőtti események ne csak egy évszám, egy eseménysor legyen a történelemkönyvünkben, hanem picit közelebb kerüljünk az én 56-om gondolatához. Az én korosztályom már nagyon ritkán találkozott az 50-es évek kommunista diktatúrájának kegyetlen, embertelen éveinek személyes emlékeivel. Itt vidéken a padlás söpréssel és a kulák üldözéssel, az államosítással. Az én családom ezt személyesen is átélte és ennek az árnyékában éltünk a rendszerváltásig.
Édesapám és nagyszüleim szemében láthattuk a keserűséget, az igazságtalanság miatt a fojtott haragot és biztos tudatot, hogy ez egyszer véget ér és visszaáll a rend ebben a felfordult, önmagából kifordult világban. Igazán semmi bűnük nem volt, csak annyi, hogy dédnagyapám a XX. század elején nekivágott az újvilágnak és szorgalmának és a szerencséjének köszönhetően egy kis vagyonra tett szert és vettek egy tanyát itt, Sárvölgyben. Majd jött a II. világháború, miután a győztes hatalmak játszóterén mi magyarok a rosszabb oldalra kerültünk és jött a szovjet géppuskák árnyékában a kommunista diktatúra Rákosival, Péter Gáborral, államvédelmi hatósággal – ÁVO-val.

Emlékszem apám történeteire – bár ritkán beszélt róla – mikor elvitték nagyapit és nagymamát mert engedéllyel a saját erdejükből fát szedtek, és hogyan jelentek meg náluk Sárvölgyben a fogdmegek házkutatást tartani, és hogy féltek; a daráló mögé elrejtett fegyvert nehogy megtalálják,  és hogy ásták el dédnagymamával, mert akkoriban egy ilyen kincs  simán halálos ítélethez vezetett. Vagy hogyan hordtak el tőlük jószágot, cséplőgépet, motort, szerszámokat, mindent – a nép nevében!

Most is a fülembe csengenek anyai nagyanyám szavai mikor arról beszélt,  hogy akarták a már szinte teljesíthetetlen adók miatt a szekérből kifogni az ökröket – azt szokta mondani: „ha nem jön Nagy Imre rendszere, éhen döglöttek volna a parasztok.”

Vagy Fülöp Géza bácsi történetei, mikor 55-ben összegyűjtötték Bérbaltavárról is a rendszer ellenségeinek titulált embereket, és a verések, vallatások közt összeterelték a baltaváriakat egy cellába. Az emberek örültek az ismerősöknek és akkor megszólalt nagyapám: „Emberek senki egy szót sem, mert itt még a falnak is füle van” – abban a pillanatban megszólalt a csengő,  az ÁVO-sok berontottak, kitoloncolták őket a folyosóra, majd egy ÁVO-s mászott ki  a priccs alól.

Másik története Géza bácsinak: mikor ment át Olaszfára a Végh-töles felé, ott legeltetett a közelben nagyapi. Géza bácsi köszönt is neki, majd pár lépés után látott egy fát, amelynek frissen volt lehúzva a kérge és rá volt írva tintaceruzával: „Ne vágjátok ki az út menti fákat, arra akasszátok fel a kommunistákat” , azt mondta még a vér is meghűlt benne mert ha ezt meglátják és ő ott áll, hát az  börtönt jelenthetett. A történetek pontosságát nem tudtam volna ellenőrizni, de a félelem, a bizonytalanság szinte minden történetben tapintható volt.

Sajnos 60 év nagyon hosszú idő, már nem él egyik nagyszülőm sem, édesapám is meghalt már több mint 20 éve, a történetek elhalványodnak, és lassan elfogynak azok, akik emlékeznének.

A ma élő fiatalok nem tudják mit jelent, hogy valaki csak azért nem tanulhat, mert rossz volt a káder-lapja, vagy csak úgy elvehetik az otthonát, házát, vagyonkáját, mert nem illett bele a proletárdiktatúra sablonjába és ezért el kell vesznie, meg kell törnie. De még egyszer hangsúlyozom az emberek szemében ott volt a tudat, hogy ez nem tart örökké és a kommunizmus egyszer csak véget ér!

És végre meghalt Sztálin, jött Nagy Imre mint mezőgazdasági miniszter – igaz majd menesztik, mert merésznek tartják a reform elképzeléseit – Rákosit elmozdítják, Moszkvába menekül. És ezek a reménykedő fiatalok 1956 októberében összegyűlnek a Petőfi szobornál Budapesten. Sokan lesznek, sőt még többen és fittyet vetve a világpolitikai realitásra azt mondják, hogy ELÉG, így tovább nem élhetnek és elkezdődik 12 reményteli, lelkes csodás nap. Ha ránézünk a történelemkönyvünk lapjaira, azt mondjuk, hülyék voltak, esélyük sem volt, a nyugati hatalmak és az ENSZ sem segíthetett és a II. világháború képe, és a szovjet világhatalom rémképe , de ők hittek, bíztak és sokan az életüket adták!
Ez a vihar elért baltavárra is, cikk a Vas Népe 1957. Márc. 20-ai számából Ellenforradalmi események nyomában címmel.

A forradalmat a világpolitika realitása szerint leverték a szovjet csapatok. Nem jött sem az USA, sem az ENSZ, sem senki, maradtak a pesti srácok, a molotov koktélok és a kézi fegyverek a T-34-esekkel szemben.  Jött a Kádár korszak Biszkuval, Apróval meg a többiekkel és újra migráló magyarok, megtorlás, kivégzések, börtönbüntetések!

Azt mondani, hogy értelmetlen volt a hősök áldozata nem lehet, sőt, nem szabad! Nem volt demokrácia, nem voltak igazi választások, maradtak a káder-listák, megfigyelések, spiclik. Megszűnt az ÁVO, lett helyette munkásőrség. Ledugták a falusiak torkán a TSZ-t, itt maradtak a ruszki páncélosok, de a családi beszélgetésekben, zárt ajtók mögött szó volt Nagy Imréről, Maléterről, Szilágyiról, a pesti srácokról. Most már tudjuk, hogy a gyilkosokat álmaikban kísértették a tetteik, és az ártatlan áldozataik.  A Szabad Európa Rádióban üzentek az elmenekült magyarok a családtagjaiknak, barátaiknak, és én is tudhatom mit jelentett a történelmünkben az a 12 nap – mi magyarok voltunk a legvidámabb barakk.

Emlékszem, amikor apám elrévedt, majd felsóhajtott az „ orosz páncélosok” és a rossz álmok egészen a rendszerváltás illúziójáig tartottak. 31 év után sikerült eltemetni. Nem kell és nem is fogjuk elfeledni, a gyilkosokat néven nevezni és elítélni- na az mindmáig nem sikerült.

Fontos, hogy összegyűljünk és elmondjuk egymásnak, hogy élte meg az 50-es éveket a Németh család, elmeséljük Géza bácsi és a többi ember történetét, hogy ez ne csak egy oldal legyen a történelemkönyvekben, hanem az én történetem, és tudjuk, érezzük és megbecsüljük ami most természetes a mindennapjainkban, amit azok, akik ott a hideg őszi utcán, vagy a Kádár rendszer börtönében meghaltak, vagy hosszú éveket raboskodtak – szerettek volna megélni!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Irodalmi tábor 2016

Harmadik alkalommal volt irodalmi tábor helyszíne az Emlékház június 20 és 24 között. A résztvevő diákok a körmendi, nagykanizsai, szombathelyi és budapesti középiskolákból jöttek. A tábor témája a Kádár korszak irodalmi, művészeti élete volt, előadást tartottak Ablonczy László volt színházigazgató és Kubik Anna színművész, Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, N.Pál József irodalomtörténész, Orosz István grafikus, Pelyach István történész, Petrik Béla jogász, irodalomtörténész és Riskó Géza író, újságíró. A drámapedagógiai foglalkozásokat Rajner Ágota művelődésszervező vezette. Az 5 napos tábor az Alapítvány a Közjóért alapítvány pályázati támogatásával valósult meg.

Szombathelyi diákok látogatása az Emlékházban

A szombathelyi tankerület szervezésében diákok egy csoportja tett látogatást az Emlékházban, ahol Gergye Rezső, az Alapítvány kurátora, a Vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója fogadta őket, és bemutatta az Emlékházat, és a kiállítást.

A 2016. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

A költő születésnapjára emlékeztek május 7-én a Nagy Gáspár Emlékházban. A műsorban közreműködött Csikos Sándor Jászai Mari díjas érdemes művész, a Debreceni Csokonai Színház tagja – aki a költő verseiből válogatott -, és a Vasvári Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csörnöc Klarinét Kvartettje. A rendezvényen került átadásra immár harmadik alkalommal a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj. A díjazott az idén Mórocz Zsolt író, akinek Monostori Imre, a Díj kuratóriumának elnöke adta át a díjat. A díjazottat Papp Endre irodalomtörténész méltatta. A rendezvényről az alábbi képeket Pogács Mónika készítette.

Irodalmi tábor az Emlékházban

Az Alapítvány középiskolás fiatalok számára szervezett irodalmi tábort a bérbaltavári Emlékházban június 24-26 között. A Nagy Gábor költő, irodalomtörténész és Rajner Ágota művelődésszervező által vezetett programokon Gödöllő, Körmend, Nagykanizsa, Szombathely és Vasvár középiskoláiból jöttek a résztvevő diákok. A tábor meghívott előadói voltak; N.Pál József irodalomtörténész, Pelyach István történész, Rubold Ödön színművész és Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus. A gazdag ismereteket nyújtó előadások mellett a programban drámaszituációs játékok, kézműves foglalkozás, irodalmi beszélgetés is szerepelt. A három napos tábor megrendezésére a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft-től kapott adomány nyújtott anyagi lehetőséget az Alapítványnak. A jól sikerült, élménydús tábor végén a Magyar Művészeti Akadémia által felajánlott irodalmi, művészeti kiadványokat vihették magukkal a diákok. Az eseményről Rajner Ágota készítette az alábbi fotókat.

Irodalomtanárok látogatása az Emlékházban

Február 24-én a celldömölki és vasvári járás általános iskoláinak irodalomtanárai voltak az Emlékház vendégei. Tanárok és tankerületi vezetők beszélgettek a két járás közötti kulturális együttműködés lehetőségeiről, különös tekintettel a területükön fekvő irodalmi emlékhelyekre. A rendezvény házigazdája Gergye Rezső volt.

A második rendhagyó irodalomóra a Nagy Gáspár Emlékházban

Október 16-án a Pókaszepetki Festetics Kristóf Általkános Iskola diákjai számára tartott irodalomórát Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, a Nagy Gáspár Aapítvány kurátora a bérbaltavári Emlékházban.

Rendhagyó irodalomóra a Nagy Gáspár Emlékházban

Október 2-án a Csehimindszenti Általános Iskola közel 20 diákja számára tartott kiállítás-bemutatóval egybekötött irodalomórát Nagy Gábor költő, irodalomtörténész a bérbaltavári Emlékházban. A rendezvényről Gergye Rezső készítette az alábbi fotókat.

Szombathelyi évfolyamtársak megemlékezése

Nagy Gáspár szombathelyi évfolyamtársainak egy csoportja járt 2014. szeptember 27-én az Emlékházban. Az éves találkozójuk kezdő programja volt a megemlékezés Bérbaltaváron és Nagytilajban. Köszoruval, virággal, versekkel és dr. Monostori Imre egy évvel azelőtti beszédének újbóli felolvasásával tették emlékezetessé a látogatást.

Tábor a Nagy Gáspár Emlékházban

 „Könyvet kézbe venni, felütni, lapozni, aztán belemélyedni. Cipelni buszon, villamoson, vonaton, repülőn s olvasni elmélyülten. Átélni, sírni, zokogni, a hősökkel meghalni, föltámadni. Egyetlen soron csöndben merengni, beleszeretni… És végül megrendülni, többnek és jobbnak lenni. Egyáltalán: lenni, tudni, okosodni.” (Nagy Gáspár)

Augusztus 21-23 között a Nagy Gáspár Alapítvány 3 napos tábort szervezett az Emlékházban. A táborba felső tagozatos 11-15 éves diákok jöttek Bérbaltavárról és a környező településekről; Nagytilajból, Csehiből és Csehimindszentről.  A 3 nap során megismerkedtek az Emlékház kiállításával, rendhagyó irodalomórán a költővel és néhány versével. Levetítették a költő szülőföldről szóló filmjét, ennek kapcsán beszélgettek a hazaszeretet témájáról a magyar irodalomban, valamint saját szülőföld élményeikről. A tábor programját színesítette a diaképes vetítés a magyar betyárvilágról – a környék erdeiben élt Sobri Jóska nyomán. Mindeközben sok-sok mozgásos és szellemi játékot játszottak, drámapedagógiai foglalkozásokon vettek részt a diákok.
A fiatalok programjait az Alapítvány kurátorai, alapítói szervezték: Gergye Rezső népművelő, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, Nagy Réka könyvtáros, Pelyach István történész. Meghívott előadó volt N.Pál József irodalomtörténész, s a diákoknak igazi élményt jelentő játékos foglalkozások főrendezője Rajner Ágota művelődésszervező volt.

A rendezvényről Gergye Rezső készítette az alábbi fotókat.

Születésnapi megemlékezés Bérbaltaváron

Nagy Gáspár születésének 65. évfordulóján, 2014. május 4-én az Alapítvány emlékező rendezvényt tartott Bérbaltaváron.  A program szentmisével kezdődött a bérbaltavári templomban, melyet Borján Elréd bencés atya mutatott be, orgonán kísért dr. Jobbágy Károly, bencés öregdiák, az oltár előtt a költő pannonhalmi osztálytársai minisráltak.
A szentmise után – a nagyon szeles időjárás miatt – a rendezvény a templomban folytatódott. Pelyach István, az Alapítvány elnökének üdvözlő szavai után V.Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, vidékfejlesztésért felelős államtitkár mondott köszöntőt, méltatta a költő jelentőségét, szellemi hagyatéka gondozásának fontosságát.
Az irodalmi műsorban Papp Ágnes népdalénekes, a Teleszterion Színházi Műhely tagjai, valamint bérbaltavári és nagytilaji versmondó diákok szerepeltek.
Először került átadásra az Alapítvány Kuratóriuma által – Budakeszi és Vasvár városok Önkormányzata, a Hitel folyóirat és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei  Szakközépiskola és Kollégium támogatásával – alapított Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj. A díjat Monostori Imre, a díj odaítélésére létrehozott kuratórium elnöke adta át Falusi Márton költőnek. A díjazottat Nagy Gábor költő, a Nagy Gáspár Alapítvány kurátora méltatta. A program az Emlékház udvarán szerény vendéglátással folytatódott.
A nap zárásaként a nagytilaji temetőben virágot helyeztek el a költő sírjára.