Nagy Gáspár Emlékház - Programok

2019
06.22

Pajtaavató Bérbaltaváron

A bérbaltavári Emlékház udvarán egy 60 m2 alapterületű, fedett, nyitott pajta épült meg 2018-ban a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt, és a MODERN-ÉP Építőipari Kft. támogatásával. Az Alapítvány kuratóriuma szűkkörű pajtaavatón mondott köszönetet a támogató cégek képviselőinek, melyen részt vett Bérbaltavár és Nagytilaj községek polgármestere is. Rajner Ágota vezetésével az „Üss a hasadra” Színpad néhány tagja Nagy Gáspár verseiből válogatott összeállítást mutatott be. Nagy Gábor az Emlékház kiállítását mutatta meg a vendégeknek. Az alábbi fotókat Ekler Andrea készítette.

2018
07.05

Irodalmi tábor 2018

Ötödik alkalommal rendeztünk irodalmi tábort az Emlékházban június 25 és 29 között. A résztvevő diákok a körmendi, szombathelyi és tatai középiskolákból jöttek. A tábor témája a dualizmus korszaka volt, melyről Fónagy Zoltán és Pelyach István történészek, Harazdy Miklós zongoraművész, Fábián Márton középiskolai irodalomtanár és N. Pál József irodalomtörténész tartottak előadásokat. Nagy Gábor költő, irodalomtörténész Nagy Gáspár és kortársainak költészetét ismertette meg a diákokkal, Rajner Ágota művelődésszervező drámapedagógiai foglalkozásokat vezetett. A résztvevők megismerhették a csehimindszenti Mindszenty Emlékház kiállítását, kirándultak a Szajki tavakhoz, elkerékpároztak Nagytilajba, sőt a vállalkozóbbak – jó időben – kerékpáron tették meg az utat a bérbaltavári Emlékház és a csehimindszenti szállás között. A tábor megvalósítását az Alapítvány a Közjóért alapítványtól kapott pályázati támogatás tette lehetővé. A táboréletről a képeket Pogács Mónika és Rajner Ágota készítette.

2018
05.05

A 2018. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

Május 5-én a költő születésnapjára emlékeztek barátai és tisztelői a Nagy Gáspár Emlékházban. Bérbaltavár polgármestere, Németh Béla tartotta az ünnepi köszöntőt. Az ezt követő műsorban a Nagy Gáspár Alapítvány kurátorai – Papp Endre, Jánosi Zoltán irodalomtörténészek, Gergye Rezső a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója, Monostori Imre irodalomtörténész, Orosz István grafikus, író, és Nagy Gábor költő, irodalomtörténész – szavaltak Nagy Gáspár verseket. Lekics Evelin Nagytilajból népdalokat énekelt, s a zalaegerszegi Harangláb Népzenei Együttes – vezetője Schreiner Jenő – játéka zárta a műsort. A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat ötödik alkalommal Pörös Géza filmszakíró kapta. A Díjat Monostori Imre, a Díj Kuratóriumának elnöke adta át, s Ő tartotta a laudációt is. A rendezvényről Pogács Mónika készítette a képeket.

2017
07.16

Irodalmi tábor 2017

Július 10-14 között negyedik alkalommal rendeztünk irodalmi tábort az Emlékházban budapesti, körmendi, zalaegerszegi és szombathelyi diákok részvételével. Az idei előadások témája a reformkorszak volt, melyről Déry Attila építész, Kovács Gábor Dénes színháztörténész, Németh G.István zenetörténész, N.Pál József irodalomtörténész és Pelyach István történész tartottak vetített képes előadásokat a diákoknak. A tábor programjának gerincét ebben az évben is Nagy Gábor költő, irodalomtörténész Nagy Gáspár és kortársairól szóló előadásai és verselemző foglalkozásai jelentették, valamint Rajner Ágota művelődésszervező drámapedagógiai foglalkozásai. Kerékpártúra és fürdőzés, népi tánctanulás és reformkori kiflisütés színesítette a hét programját. A tábor megszervezését az Alapítvány a Közjóért pályázati támogatása tette lehetővé.

2017
05.06

Megemlékezés a Költő szülőföldjén

Délután a bérbaltavári Nagy Gáspár Emlékházban került sor a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadó ünnepségére. A díjat ez alkalommal Keresztes Dóra grafikusnak adta át Monostori Imre, a Díj kuratóriumának elnöke. Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus méltatta a díjazottat. A műsorban fellépett a zalaegerszegi Harangláb Népzenei Együttes, Lekics Evelin versmondó Nagytilajból, Micsinai Dominik szavaló Nagykanizsáról és Tóth Zsanett a Vasvári Játékszín tagja. A rendezvényekről a fotókat Pogács Mónika készítette.

2016
10.23

Bérbaltaváriak ünnepi megemlékezése az Emlékházban

2016. október 23-án délután a Nagy Gáspár Emlékházban tartották a település ünnepi rendezvényét. “Fénylő arcok” címmel Gergye Rezső rendezett színpadi előadást 1956-ról Nagy Gáspár verseinek feldolgozásával. A Tóth Zsanett, Bejczi Rita, Cseri Alexandra, Horváth Krisztina, Zalka Péter, Némeh Anita és Giczi Márk által bemutatott színpadi verses összeállítás után Németh Béla, Bárbaltavár polgármestere osztotta meg a hallgatósággal 56-ot idéző gondolatait, családja “személyes 56”-ját. (Az emlékező beszéd a Hírek, rendezvények menüpontban.) Ezután Dr.Petrik Béla az Alapítvány titkára beszélt “Az emlékezetvesztés ellen”, Nagy Gáspárról, 1956 eszméjének ébrentartásáról. Végezetül bemutatta az új Nagy Gáspár kötetet, mely Októberi stációk címmel Pécsi Györgyi szerkesztésében a Nap Kiadó gondozásában jelent meg a napokban. A rendezvényről a fotókat Pogács Mónika készítette.

Németh Béla, Bérbaltavár polgármesterének ünnepi beszéde:

Tisztelt Egybegyűltek!

Köszöntök mindenkit itt nálunk Bérbaltaváron, a Nagy Gáspár Emlékházban, ezen a különlegesnek tervezett 1956. október 23.-ai megemlékezésen.

Az volt a célunk ezzel a műsorral, hogy a 60 évvel ezelőtti események ne csak egy évszám, egy eseménysor legyen a történelemkönyvünkben, hanem picit közelebb kerüljünk az én 56-om gondolatához. Az én korosztályom már nagyon ritkán találkozott az 50-es évek kommunista diktatúrájának kegyetlen, embertelen éveinek személyes emlékeivel. Itt vidéken a padlás söpréssel és a kulák üldözéssel, az államosítással. Az én családom ezt személyesen is átélte és ennek az árnyékában éltünk a rendszerváltásig.
Édesapám és nagyszüleim szemében láthattuk a keserűséget, az igazságtalanság miatt a fojtott haragot és biztos tudatot, hogy ez egyszer véget ér és visszaáll a rend ebben a felfordult, önmagából kifordult világban. Igazán semmi bűnük nem volt, csak annyi, hogy dédnagyapám a XX. század elején nekivágott az újvilágnak és szorgalmának és a szerencséjének köszönhetően egy kis vagyonra tett szert és vettek egy tanyát itt, Sárvölgyben. Majd jött a II. világháború, miután a győztes hatalmak játszóterén mi magyarok a rosszabb oldalra kerültünk és jött a szovjet géppuskák árnyékában a kommunista diktatúra Rákosival, Péter Gáborral, államvédelmi hatósággal – ÁVO-val.

Emlékszem apám történeteire – bár ritkán beszélt róla – mikor elvitték nagyapit és nagymamát mert engedéllyel a saját erdejükből fát szedtek, és hogyan jelentek meg náluk Sárvölgyben a fogdmegek házkutatást tartani, és hogy féltek; a daráló mögé elrejtett fegyvert nehogy megtalálják,  és hogy ásták el dédnagymamával, mert akkoriban egy ilyen kincs  simán halálos ítélethez vezetett. Vagy hogyan hordtak el tőlük jószágot, cséplőgépet, motort, szerszámokat, mindent – a nép nevében!

Most is a fülembe csengenek anyai nagyanyám szavai mikor arról beszélt,  hogy akarták a már szinte teljesíthetetlen adók miatt a szekérből kifogni az ökröket – azt szokta mondani: „ha nem jön Nagy Imre rendszere, éhen döglöttek volna a parasztok.”

Vagy Fülöp Géza bácsi történetei, mikor 55-ben összegyűjtötték Bérbaltavárról is a rendszer ellenségeinek titulált embereket, és a verések, vallatások közt összeterelték a baltaváriakat egy cellába. Az emberek örültek az ismerősöknek és akkor megszólalt nagyapám: „Emberek senki egy szót sem, mert itt még a falnak is füle van” – abban a pillanatban megszólalt a csengő,  az ÁVO-sok berontottak, kitoloncolták őket a folyosóra, majd egy ÁVO-s mászott ki  a priccs alól.

Másik története Géza bácsinak: mikor ment át Olaszfára a Végh-töles felé, ott legeltetett a közelben nagyapi. Géza bácsi köszönt is neki, majd pár lépés után látott egy fát, amelynek frissen volt lehúzva a kérge és rá volt írva tintaceruzával: „Ne vágjátok ki az út menti fákat, arra akasszátok fel a kommunistákat” , azt mondta még a vér is meghűlt benne mert ha ezt meglátják és ő ott áll, hát az  börtönt jelenthetett. A történetek pontosságát nem tudtam volna ellenőrizni, de a félelem, a bizonytalanság szinte minden történetben tapintható volt.

Sajnos 60 év nagyon hosszú idő, már nem él egyik nagyszülőm sem, édesapám is meghalt már több mint 20 éve, a történetek elhalványodnak, és lassan elfogynak azok, akik emlékeznének.

A ma élő fiatalok nem tudják mit jelent, hogy valaki csak azért nem tanulhat, mert rossz volt a káder-lapja, vagy csak úgy elvehetik az otthonát, házát, vagyonkáját, mert nem illett bele a proletárdiktatúra sablonjába és ezért el kell vesznie, meg kell törnie. De még egyszer hangsúlyozom az emberek szemében ott volt a tudat, hogy ez nem tart örökké és a kommunizmus egyszer csak véget ér!

És végre meghalt Sztálin, jött Nagy Imre mint mezőgazdasági miniszter – igaz majd menesztik, mert merésznek tartják a reform elképzeléseit – Rákosit elmozdítják, Moszkvába menekül. És ezek a reménykedő fiatalok 1956 októberében összegyűlnek a Petőfi szobornál Budapesten. Sokan lesznek, sőt még többen és fittyet vetve a világpolitikai realitásra azt mondják, hogy ELÉG, így tovább nem élhetnek és elkezdődik 12 reményteli, lelkes csodás nap. Ha ránézünk a történelemkönyvünk lapjaira, azt mondjuk, hülyék voltak, esélyük sem volt, a nyugati hatalmak és az ENSZ sem segíthetett és a II. világháború képe, és a szovjet világhatalom rémképe , de ők hittek, bíztak és sokan az életüket adták!
Ez a vihar elért baltavárra is, cikk a Vas Népe 1957. Márc. 20-ai számából Ellenforradalmi események nyomában címmel.

A forradalmat a világpolitika realitása szerint leverték a szovjet csapatok. Nem jött sem az USA, sem az ENSZ, sem senki, maradtak a pesti srácok, a molotov koktélok és a kézi fegyverek a T-34-esekkel szemben.  Jött a Kádár korszak Biszkuval, Apróval meg a többiekkel és újra migráló magyarok, megtorlás, kivégzések, börtönbüntetések!

Azt mondani, hogy értelmetlen volt a hősök áldozata nem lehet, sőt, nem szabad! Nem volt demokrácia, nem voltak igazi választások, maradtak a káder-listák, megfigyelések, spiclik. Megszűnt az ÁVO, lett helyette munkásőrség. Ledugták a falusiak torkán a TSZ-t, itt maradtak a ruszki páncélosok, de a családi beszélgetésekben, zárt ajtók mögött szó volt Nagy Imréről, Maléterről, Szilágyiról, a pesti srácokról. Most már tudjuk, hogy a gyilkosokat álmaikban kísértették a tetteik, és az ártatlan áldozataik.  A Szabad Európa Rádióban üzentek az elmenekült magyarok a családtagjaiknak, barátaiknak, és én is tudhatom mit jelentett a történelmünkben az a 12 nap – mi magyarok voltunk a legvidámabb barakk.

Emlékszem, amikor apám elrévedt, majd felsóhajtott az „ orosz páncélosok” és a rossz álmok egészen a rendszerváltás illúziójáig tartottak. 31 év után sikerült eltemetni. Nem kell és nem is fogjuk elfeledni, a gyilkosokat néven nevezni és elítélni- na az mindmáig nem sikerült.

Fontos, hogy összegyűljünk és elmondjuk egymásnak, hogy élte meg az 50-es éveket a Németh család, elmeséljük Géza bácsi és a többi ember történetét, hogy ez ne csak egy oldal legyen a történelemkönyvekben, hanem az én történetem, és tudjuk, érezzük és megbecsüljük ami most természetes a mindennapjainkban, amit azok, akik ott a hideg őszi utcán, vagy a Kádár rendszer börtönében meghaltak, vagy hosszú éveket raboskodtak – szerettek volna megélni!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

2016
06.27

Irodalmi tábor 2016

Harmadik alkalommal volt irodalmi tábor helyszíne az Emlékház június 20 és 24 között. A résztvevő diákok a körmendi, nagykanizsai, szombathelyi és budapesti középiskolákból jöttek. A tábor témája a Kádár korszak irodalmi, művészeti élete volt, előadást tartottak Ablonczy László volt színházigazgató és Kubik Anna színművész, Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, N.Pál József irodalomtörténész, Orosz István grafikus, Pelyach István történész, Petrik Béla jogász, irodalomtörténész és Riskó Géza író, újságíró. A drámapedagógiai foglalkozásokat Rajner Ágota művelődésszervező vezette. Az 5 napos tábor az Alapítvány a Közjóért alapítvány pályázati támogatásával valósult meg.

2016
05.23

Szombathelyi diákok látogatása az Emlékházban

A szombathelyi tankerület szervezésében diákok egy csoportja tett látogatást az Emlékházban, ahol Gergye Rezső, az Alapítvány kurátora, a Vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója fogadta őket, és bemutatta az Emlékházat, és a kiállítást.

2016
05.07

A 2016. évi Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj átadása Bérbaltaváron

A költő születésnapjára emlékeztek május 7-én a Nagy Gáspár Emlékházban. A műsorban közreműködött Csikos Sándor Jászai Mari díjas érdemes művész, a Debreceni Csokonai Színház tagja – aki a költő verseiből válogatott -, és a Vasvári Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csörnöc Klarinét Kvartettje. A rendezvényen került átadásra immár harmadik alkalommal a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj. A díjazott az idén Mórocz Zsolt író, akinek Monostori Imre, a Díj kuratóriumának elnöke adta át a díjat. A díjazottat Papp Endre irodalomtörténész méltatta. A rendezvényről az alábbi képeket Pogács Mónika készítette.

2015
06.26

Irodalmi tábor az Emlékházban

Az Alapítvány középiskolás fiatalok számára szervezett irodalmi tábort a bérbaltavári Emlékházban június 24-26 között. A Nagy Gábor költő, irodalomtörténész és Rajner Ágota művelődésszervező által vezetett programokon Gödöllő, Körmend, Nagykanizsa, Szombathely és Vasvár középiskoláiból jöttek a résztvevő diákok. A tábor meghívott előadói voltak; N.Pál József irodalomtörténész, Pelyach István történész, Rubold Ödön színművész és Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus. A gazdag ismereteket nyújtó előadások mellett a programban drámaszituációs játékok, kézműves foglalkozás, irodalmi beszélgetés is szerepelt. A három napos tábor megrendezésére a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft-től kapott adomány nyújtott anyagi lehetőséget az Alapítványnak. A jól sikerült, élménydús tábor végén a Magyar Művészeti Akadémia által felajánlott irodalmi, művészeti kiadványokat vihették magukkal a diákok. Az eseményről Rajner Ágota készítette az alábbi fotókat.

2015
02.24

Irodalomtanárok látogatása az Emlékházban

Február 24-én a celldömölki és vasvári járás általános iskoláinak irodalomtanárai voltak az Emlékház vendégei. Tanárok és tankerületi vezetők beszélgettek a két járás közötti kulturális együttműködés lehetőségeiről, különös tekintettel a területükön fekvő irodalmi emlékhelyekre. A rendezvény házigazdája Gergye Rezső volt.

2014
10.16

A második rendhagyó irodalomóra a Nagy Gáspár Emlékházban

Október 16-án a Pókaszepetki Festetics Kristóf Általkános Iskola diákjai számára tartott irodalomórát Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, a Nagy Gáspár Aapítvány kurátora a bérbaltavári Emlékházban.

2014
10.02

Rendhagyó irodalomóra a Nagy Gáspár Emlékházban

Október 2-án a Csehimindszenti Általános Iskola közel 20 diákja számára tartott kiállítás-bemutatóval egybekötött irodalomórát Nagy Gábor költő, irodalomtörténész a bérbaltavári Emlékházban. A rendezvényről Gergye Rezső készítette az alábbi fotókat.

2014
09.27

Szombathelyi évfolyamtársak megemlékezése

Nagy Gáspár szombathelyi évfolyamtársainak egy csoportja járt 2014. szeptember 27-én az Emlékházban. Az éves találkozójuk kezdő programja volt a megemlékezés Bérbaltaváron és Nagytilajban. Köszoruval, virággal, versekkel és dr. Monostori Imre egy évvel azelőtti beszédének újbóli felolvasásával tették emlékezetessé a látogatást.

2014
08.21

Tábor a Nagy Gáspár Emlékházban

 „Könyvet kézbe venni, felütni, lapozni, aztán belemélyedni. Cipelni buszon, villamoson, vonaton, repülőn s olvasni elmélyülten. Átélni, sírni, zokogni, a hősökkel meghalni, föltámadni. Egyetlen soron csöndben merengni, beleszeretni… És végül megrendülni, többnek és jobbnak lenni. Egyáltalán: lenni, tudni, okosodni.” (Nagy Gáspár)

Augusztus 21-23 között a Nagy Gáspár Alapítvány 3 napos tábort szervezett az Emlékházban. A táborba felső tagozatos 11-15 éves diákok jöttek Bérbaltavárról és a környező településekről; Nagytilajból, Csehiből és Csehimindszentről.  A 3 nap során megismerkedtek az Emlékház kiállításával, rendhagyó irodalomórán a költővel és néhány versével. Levetítették a költő szülőföldről szóló filmjét, ennek kapcsán beszélgettek a hazaszeretet témájáról a magyar irodalomban, valamint saját szülőföld élményeikről. A tábor programját színesítette a diaképes vetítés a magyar betyárvilágról – a környék erdeiben élt Sobri Jóska nyomán. Mindeközben sok-sok mozgásos és szellemi játékot játszottak, drámapedagógiai foglalkozásokon vettek részt a diákok.
A fiatalok programjait az Alapítvány kurátorai, alapítói szervezték: Gergye Rezső népművelő, Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, Nagy Réka könyvtáros, Pelyach István történész. Meghívott előadó volt N.Pál József irodalomtörténész, s a diákoknak igazi élményt jelentő játékos foglalkozások főrendezője Rajner Ágota művelődésszervező volt.

A rendezvényről Gergye Rezső készítette az alábbi fotókat.

2014
05.04

Születésnapi megemlékezés Bérbaltaváron

Nagy Gáspár születésének 65. évfordulóján az Alapítvány emlékező rendezvényt tartott Bérbaltaváron.  A program szentmisével kezdődött a bérbaltavári templomban, melyet Borján Elréd bencés atya mutatott be, orgonán kísért dr. Jobbágy Károly, bencés öregdiák, az oltár előtt a költő pannonhalmi osztálytársai minisráltak.
A szentmise után – a nagyon szeles időjárás miatt – a rendezvény a templomban folytatódott. Pelyach István, az Alapítvány elnökének üdvözlő szavai után V.Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, vidékfejlesztésért felelős államtitkár mondott köszöntőt, méltatta a költő jelentőségét, szellemi hagyatéka gondozásának fontosságát.
Az irodalmi műsorban Papp Ágnes népdalénekes, a Teleszterion Színházi Műhely tagjai, valamint bérbaltavári és nagytilaji versmondó diákok szerepeltek.
Először került átadásra az Alapítvány Kuratóriuma által – Budakeszi és Vasvár városok Önkormányzata, a Hitel folyóirat és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei  Szakközépiskola és Kollégium támogatásával – alapított Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj. A díjat Monostori Imre, a díj odaítélésére létrehozott kuratórium elnöke adta át Falusi Márton költőnek. A díjazottat Nagy Gábor költő, a Nagy Gáspár Alapítvány kurátora méltatta. A program az Emlékház udvarán szerény vendéglátással folytatódott.
A nap zárásaként a nagytilaji temetőben virágot helyeztek el a költő sírjára.